Egy korcsolyázó nagyon könnyen gördülő görkorcsolyát visel. Egy barátja odadob neki egy diszkoszt.

Melyik esetben kapja a korcsolyázó a legnagyobb lendületet a diszkosztól? Ha (a) elkapja és megtartja, (b) elkapja egy pillanatra, majd elejti, (c) elkapja, és azonnal visszadobja a barátjának.

Excentrikus ütközés esetén kialakul forgómozgás.

Az ábrán egy egyenletes vastagságú vaslap látható.

Határozzuk meg a tömegközéppontjának koordinátáit! A választ (két koordinátát) centiméterben adjuk meg tizedekre kerekítve!

Négy test helyezkedik el az y tengely mentén a következő módon: egy 2 kg-os 3 m-nél, egy 3 kg-os 2.5 m-nél, egy 2.5 kg-os az origóban és egy 4 kg-os -0.5 m-nél.

Hol található a testek közös tömegközéppontja? A választ (két koordinátát) méterben adjuk meg!

A tömegközéppont (súlypont) számítása a pontrendszert alkotó tömegpontokra vonatkoztatott súlyozott mértani közép számítását jelenti.

Minden pontrendszer vagy kiterjedt test esetén meghatározható a rendszer súlypontja, ezért a kiterjedt testeket is lehet anyagi pontként kezelni.

A Föld tömege kb. , a Holdé pedig kb. . Középpontjaik között kb. 384000 km a távolság.

Milyen messze van a közös tömegközéppontjuk a Föld centrumától? A választ kilóméterben adjuk meg tízesekre kerekítve!

Egyik végén rögzített, 10 m hosszú, elhanyagolható súlyú, kifeszített kötél egyik végéhez 1 kg-os tömeget rögzítünk. Ettől a végétől 1 m-re, 3 m-re, 6 m-re és a másik végpontban rendre 2 kg-os, 3 kg-os, 4 kg-os és 5 kg-os testet kapcsolunk.

Hol van a rendszer tömegközéppontja? A választ (két koordinátát) méterben adjuk meg századokra kerekítve!

A tömegközéppont (súlypont) számításához szükség van a pontrendszert alkotó tömegpontok helyére és tömegére.

A tömegközéppontot (súlypontot) úgy határozhatjuk meg, hogy kiszámítjuk a pontrendszert alkotó tömegpontok pozícióinak tömeg szerint súlyozott számtani közepét.