Az elsőfokú építési hatóság

A települési főépítész

Központi tervtanács

A települési önkormányzat képviselőtestülete

Érintett államigazgatási szervek

A város beépített területének a szélén, egy keskeny elválasztó zöldsáv közbeiktatásával kijelölt új lakóterületek

A leromlott belső városi tömbök szanálásával fölépített munkásnegyedek

A társadalmi kezdeményezés, a magánpénztárak és az önkormányzat együttműködésének új típusú modellje, a lakásépítési szövetkezetek által végrehajtott lakásépítés

A bérlakásépítés a tőkebefektetés egyik legjövedelmezőbb formája volt

A műszaki infrastruktúra (úthálózat, szennyvízelvezetés) alapjait megteremtették

A vasút a pályaudvarokkal a városszerkezet radikális átalakulásához vezetett

Nagyszabású és reprezentatív építkezések jellemezték

A városmagok egyre kevésbé voltak képesek megfelelni a rájuk háruló feladatokkal

 Az országok jelentő új városépítési programokba kezdenek

Az új kertvárosokat egy-egy meglévő nagyváros átfogó fejlesztési koncepciójának szerves részeként határozták meg

Nagy városokra nehezedő migrációs nyomás

A városközponti területeken önkormányzati bérlakás építési programot hajtottak végre

A város ék alakú szektorok mentén fejlődik, főként a közlekedési útvonalakat követve.

A városi terjeszkedés kizárólag a közlekedés fejlődésének köszönhető.

A város több központtal (maggal) rendelkezik, amelyek különböző funkciókat látnak el.

A városi területek koncentrikus körökben helyezkednek el, a központi üzleti negyedből kifelé haladva.