A jövedelem bővülésének parciális pozitív hatása van a termékenységre (magasabb jövedelmű szülők többet fordíthatnak gyereknevelésre), míg az iskolázottság növekedésével csökken a vállalt gyermekek száma (a potenciális édesanyák hosszabb ideig tanulnak, így kevesebb idejük marad gyermeket vállalni a szülőképes korukban).

A termékenység az iskolázottság növekedésével csökkenne, de ezt a hatást kompenzálja, hogy a magasabb jövedelmű (GDP/fő) családok több gyermeket tudnak vállalni.

A termékenység növekszik a GDP-vel (nagyobb jövedelemből több gyermeket lehet felnevelni) és az iskolázottsággal (magasabban képzett emberek tudatosabbak a gyermekvállalásukban) is.

A termékenység csökken mind az egy főre eső jövedelem növekedésével, mind az iskolázottság növekedésével.

... néhány évtizedig még nő, de a 21. századik második felétől

csökkenésnek indul, mert a népesség bővülése Afriában csökkenésbe fordul

és Ázsiában is jelentősen lelassul.

... néhány évtizedig még nő, de a 21. századik második felétől csökkenésnek indul, mert a népesség bővülése Ázsiában csökkenésbe fordul és Afrikában is jelentősen lelassul.

... néhány évtizedig még nő, de a 21. századik második felétől

csökkenésnek indul, mert a népességfogyás drasztikus léptékű lesz a világ legfejlettebb országaiban.

... folyamatosan nő, s habár a növekedés mértéke lassul, a népességnövekedés kitart legalább a következő 100 év alatt is.

... a jelentős feszültség a döntéshozók rövidtávú időhorizontja és a döntések hatásainak hosszabb távú időhorizontja között, miközben egyre több eszközünk áll rendelkezésre és két hatás tudatos elválasztására.

... az az intézményrendszerbeli hiány, hogy a jövő generációk tagjai (mivel még meg sem születtek) nem tudnak részt venni azokban a döntéshozatalokban, amik hatásai őket is érinteni fogják.

... a fizikai, a humán és a társadalmi erőforrások fejlesztése, bővítése a természeti tőke felélése árán.

... a jelentős feszültség az uralkodó elitek és az alacsonyabb jövedelmű, sokszor társadalmilag kirekesztett többség rendelkezésére álló erőforrások mértéke között.

A fogalomból levezetett célok ütközhetnek egymással.

A fogalommeghatározás túlzottan specifikus, nem kellően általánosító.

A fogalom e definíció mentén nem vagy nehezen illeszthető be az egyéb szakpolitikai célok közé.

Az egymással ütköző célokat nem lehet összemérni, az átváltások (trade-off-ok) nem értékelhetőek.

Kanadában a földtulajdon szabályozása inkluzív volt, míg Argentínában extraktív, s a szabad rendelkezés a földtulajdonról elősegítette az iparosítást, a gazdasági teljesítmény gyorsabb növelését.

Kanada népessége gyorsabban nőtt, így a munkakínálat nagyobb növekedése miatt a GDP is erőteljesebben nőtt.

A fejlettségbeli különbség kialakulása a közgazdaságtani kutatások szerint egyelőre nem megmagyarázható.

Kanada jóval gazdagabb olyan természeti erőforrásokban, amik a 19. században még nem voltak keresettek, de fontossá váltak a 20. századi technológiák számára.