Crowdly
Add to Chrome
Course 16222
Looking for Course 16222 test answers and solutions? Browse our comprehensive collection of verified answers for Course 16222 at moodle4.elte.hu.
Get instant access to accurate answers and detailed explanations for your course questions. Our community-driven platform helps students succeed!
Értékelje a gyülekezési szabadság tartalmára, érvényesülésére, illetve annak korlátozhatóságára vonatkozó alkotmánybírósági gyakorlat alapján a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény alábbi fiktív módosítását!13. § (1) A gyülekezési hatóság a bejelentés beérkezésétől számított 48 órán észszerű időn belül a gyűlésnek a bejelentésben megjelölt helyszínen vagy időpontban való megtartását megtiltja, ha az egyeztetést követően rendelkezésre álló információk alapján megalapozottan feltehető, hogy a gyűlés a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti, illetve mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével jár, és a közbiztonság, a közrend vagy mások jogainak és szabadságának védelme az (5) bekezdés szerinti enyhébb korlátozással nem biztosítható.
Értékelje a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó alkotmánybírósági gyakorlat tükrében az alábbi fiktív módosítások alkotmányosságát!Az Országgyűlés hosszú vita után elfogadja a Büntető Törvénykönyv (Btk.) azon módosítását, amely a nemzeti jelkép megsértését szankcionálja. A hatályos szabályozás értelmében az követ el bűncselekményt, aki nagy nyilvánosság előtt Magyarország himnuszát, zászlaját, címerét vagy a Szent Koronát sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, illetve azokat más módon meggyalázza. Az új szabályozás kiegészíti a Btk. tényállást azzal, hogy az is büntethető, aki bármely magyar történelmi jelképet, szimbólumot annak rendeltetésével ellentétesen, sértő és tiszteletlen módon kifiguráz. A parlamenti ülésen az előterjesztő Kormány nevében felszólaló igazságügyi miniszter szerint a törvénymódosítás az egyetlen megoldás a szégyenletes, egyre szaporodó, a mesterséges intelligencia által generált fotók és a gyorsan terjedő mémek és karikatúrák elleni fellépésre.
Mi alapján döntött úgy az Alkotmánybíróság, hogy nem büntethető az erőszak kiváltására nem alkalmas véleménynyilvánítás?
Jelölje meg, hogy az Alaptörvény és az alkotmánybírósági gyakorlat alapján az alábbi állítások közül melyek igazak a szociális jogok kapcsán!
Melyik alkotmányjogi panasz eljárásban lehet jogkövetkezmény az alábbi eset?
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy alkotmányjogi panaszban kifogásolt, az indítványozó büntetőjogi felelősségét megállapító bírói döntés alaptörvény-ellenes, ezért a bírói döntést megsemmisíti.
Értékelje az információszabadság tartalmára, érvényesülésére, illetve annak korlátozhatóságára vonatkozó alkotmánybírósági gyakorlat alapján az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alábbi (fiktív) módosítását!29. § (1) A közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv az igény beérkezését követő ésszerű időn legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül tesz eleget. (2) Ha az adatigénylés jelentős terjedelmű, illetve nagyszámú adatra vonatkozik, vagy az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár, akkor annak az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv nem köteles eleget tenni. az (1) bekezdésben meghatározott határidő egy alkalommal 15 nappal meghosszabbítható. Erről az igénylőt az igény beérkezését követő 15 napon belül tájékoztatni kell.
Értékelje a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó alkotmánybírósági gyakorlat tükrében az alábbi fiktív módosítások alkotmányosságát!Az Országgyűlés a közbeszéd eldurvulása, így különösen a közösségi médiában az állami szervekkel és azok képviselőivel szembeni egyre keményebb, vulgárisabb és alpáribb véleménynyilvánítással, radikális, tiszteletlen és sértő megjegyzések szaporodásával szembeni fellépés érdekében módosítja a Büntető Törvénykönyvet. A módosítás vissza kívánja állítani a korábban a magyar büntetőjogi szabályozásban is létező tényállást, a hivatalos személy megsértésének büntethetőségét. A rendelkezés értelmében bűntettet követ el az a személy, aki nagy nyilvánosság előtt olyan tényt állít, híresztel vagy olyan tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, amely egy állami szervet, intézményt képviselő hivatalos személy megsértésén keresztül a hatóság jó hírnevének, becsületének csorbítására alkalmas. Az előterjesztő kormánypárti képviselők szerint az állami szervek és képviselői a “túlvédett” szólásszabadság miatt teljesen védtelenek a rágalmakkal, gyalázkodásokkal szemben.
Jelölje meg, hogy az Alaptörvény és az alkotmánybírósági gyakorlat alapján az alábbi állítások közül melyek igazak a gazdasági, szociális és kulturális jogok kapcsán!
Jelölje meg, hogy az alábbi, a közérdekű adatigényléssel kapcsolatos állítások közül melyek igazak!
Jelölje meg, hogy az alábbi, a tulajdonhoz való jogra vonatkozó állítások közül melyek igazak az Alaptörvény és az alkotmánybírósági gyakorlat alapján!