Egy

sík-homorú lencsét megvilágítunk az ábra szerint, így a lencsét párhuzamos

fénynyaláb hagyja el. Ezután a lencse anyagával megegyező törésmutatójú

folyadékot öntünk a lencsébe. Változatlan megvilágítás esetén hogyan hagyják el

a fénysugarak a lencsét?

Egy ember

egy tárgyat közvetetten, egy ferdén álló síktükör segítségével szemlél, amint

azt az A) ábra mutatja, azonban nem látja tisztán a tárgy részleteit. Hogyan

figyelhetné meg ugyanezt a tárgyat “közelebbről” a tükrön keresztül?

Egy zárt

doboz egyik oldalán kicsiny lyuk van, amelyet egy polárszűrő fed be. A lyukra

napfény esik. Milyen fény hatol a polárszűrőn keresztül a dobozba?

A napsugárzás egy keskeny nyalábját prizmán vezetjük át, majd ernyőre vetítjük. Milyen sugárzás éri az ernyőt a nyíllal megjelölt pontban? (Tegyük fel, hogy a prizma anyaga átereszti a napfény minden komponensét!)

Egy

45°-os törőszögű üvegprizma egyik falára merőlegesen beérkező fénysugár teljes

visszaverődést szenved a másik falon. Mi történik azzal a fénysugárral, ami egy

60°-os törőszögű prizma falára merőlegesen érkezik, ha a két prizma anyagának

törésmutatója megegyezik, és mindkét kísérletet levegőben végezzük?

Egy diák

a szemüvegét a fizikakönyvön felejtette. A kép alapján döntse el, hogy a diák

rövidlátó vagy távollátó!

A

mellékelt ábrán egy szem metszetének vázlata látható. A rajzon a szembe a

végtelen távolról érkező fénysugarak sugármenetét láthatjuk. Milyen látáshiba

jellemzi ezt a szemet, és milyen lencsével lehetne korrigálni a hibát?

Egy diák

a szemüvegét a fizikakönyvön felejtette. A kép alapján döntse el, hogy a

szemüveglencse gyűjtő- vagy szórólencse!

Egy

tárgyat egy síktükör elé állítunk. Lehet-e pusztán ezzel a síktükörrel valódi

képet létrehozni a tárgyról?

Bizonyos

napszemüvegeknél tapasztalhatjuk a következőket: ha két ilyen napszemüveget

egymás mögé, egymással párhuzamosan helyezünk el, akkor átlátunk rajtuk, de ha

az egyiket 90o-kal elfordítjuk, akkor sötétet látunk. Milyen fizikai

jelenséggel függ össze ez a tapasztalat?