Newton

híres kísérletében egy prizma segítségével összetevőire bontotta a fehér fényt.

Mi a jelenség hátterében lévő fizikai fogalom?

Mit

állíthatunk a képen látható, fehér falon létrejött árnyékot okozó

fényforrásról?

Két,

egymással derékszöget bezáró síktükörre fénysugár esik úgy, hogy az először az

egyikről, utána pedig a másikról verődik vissza, az ábrán látható módon. A

második visszaverődés után merre halad tovább a kétszeresen visszavert

fénysugár?

Egy

prizmára fehér fényt bocsátunk, amit a prizma színeire bont. Ezután egy újabb

prizmát helyezünk a 630 nm hullámhosszú, vörös, monokromatikus összetevő

útjába. Melyik állítás igaz?

I.

Melyik állítás igaz a levegőben lévő, negatív dioptriájú üveglencsékre?

Sekély

tengerben egy búvár úszik. Egy nagy szikla túloldaláról cápa közelít felé az

ábrán látható módon. A víz felszíne nyugodt. Megláthatja-e a búvár a cápát,

mielőtt az előbukkan a szikla mögül?

Egy

optikai rácson létrejött interferenciaképet láthatunk az ábrán. Hogyan

változtassuk meg a rácsállandót (a szomszédos „rések” távolságát), hogy a

kialakuló maximumok távolsága nőjön?

Mekkora lesz egy síktükörre 30 fokos szögben beeső fénysugár visszaverődési szöge, ha a tükör teljes egészében víz alatt van?

A képen

egy fénysugár látható, amely két közegen halad át. A bal oldali közeg

optikailag sűrűbb, a jobb oldali optikailag ritkább. Az ábra készítője

elfelejtette bejelölni a fénysugár haladási irányát. Merre haladt a fénysugár?

A

fénysugár levegőből vízbe lép át, miközben megtörik. Melyik jellemzője nem

változik az alábbiak közül?