Az adó a köztulajdon törvényes keretek közé szorított korlátja, mert az adóalanyok jövedelmét és vagyonát csökkenti az állami feladatok finanszírozása érdekében.

Magyarországon két adóhatóságot különíthetünk el, mert a Nemzeti Adó- és Vámhivatalból kivált Illetékhivatal is adóhatósági hatáskört gyakorol.

A kényelmesség - mint az adóztatás klasszikus alapelve - az adózó szempontját veszi alapul, mert jövedelmi-vagyoni viszonyainak megfelelően kell terhelni az adó összegével.

A létminimumnál magasabb értékű a társadalmi minimum, mert utóbbi figyelembe veszi az adóalany humán szükségleteit is.

Az adó alanya és az adó teherviselője ugyanaz a személy, tekintettel arra, hogy az adóalanyt terhelik az adókötelezettségek.

A Magyar Államkincstár az államháztartásért felelős miniszter irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv.

A Kincstár hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekben – ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – első fokon a területi szervek járnak el.

A Kincstár a központi szervből, a különös hatáskörű, országos illetékességű igazgatási szervből és a területi szervekből

áll.

A Kincstár az Áht.-ban és az Ávr.-ben meghatározott feladatai körében gondoskodik az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek által a követeléseikről, a kötelezettségvállalásaikról és más fizetési kötelezettségeikről szolgáltatott adatok nyilvántartásáról, előirányzati fedezetvizsgálatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb ellenőrzési feladatokat lát el.

polgári társadalom megszületése

rendszeres adók bevezetése

általános adók megjelenése

Az adóügyi jogviszony közvetlen tárgya:

Az adóügyi jogviszony célja: