A Kormány tagja - a miniszterelnök engedélyével - részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein.

A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg.

Az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely

törvényt szándékosan megsértő, illetve a szándékos bűncselekményt elkövető miniszterelnökkel

szemben az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a tisztségtől

való megfosztást.

A miniszter megbízatása megszűnik a miniszterelnök megbízatásának

megszűnésével.

A miniszterelnök rendeletben a miniszterek közül egy vagy több

miniszterelnök-helyettest jelöl ki.

A Magyar Honvédség működését az Országgyűlés irányítja.

Alaptörvény elfogadásához vagy az Alaptörvény módosításához a jelenlévő

országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

A Kormány különleges jogrendben rendeletet alkothat, amellyel –

sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását

felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli

intézkedéseket hozhat.

A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai

nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.

Honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében –

sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – kizárólag természetes személyek gazdasági és anyagi

szolgáltatás teljesítésére kötelezhetők.

Az országgyűlési képviselők egyötöde a miniszterelnökkel szemben szóban vagy írásban – a miniszterelnöki tisztségre javasolt személy megjelölésével –

bizalmatlansági indítványt nyújthat be.

A demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban

szükséges megfelelő tájékoztatás érdekében politikai reklám

médiaszolgáltatásban kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget

biztosító, sarkalatos törvényben meghatározott feltételek mellett közölhető.

A Kormány a közigazgatás legfőbb szerve, törvényben meghatározottak

szerint önkormányzati szerveket hozhat létre.

Tilos

az emberi fajnemesítést célzó gyakorlat, az emberi test és testrészek

haszonszerzési célú felhasználása, valamint az emberi egyedmásolás.

A miniszterelnök feloszlathatja az Országgyűlést.

A legfőbb ügyész és az ügyészség független, az igazságszolgáltatás

közreműködőjeként mint közvádló az állam büntetőigényének kizárólagos

érvényesítője. Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő

cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes

cselekmények megelőzését.

Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom

gyakorlása érdekében kormányhivatalok működnek.

A bíróság dönt büntetőügyben, magánjogi jogvitában, a közigazgatási

határozatok törvényességéről, az önkormányzati rendelet más jogszabályba

ütközéséről és megsemmisítéséről, a helyi önkormányzat törvényen alapuló

jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról és törvényben

meghatározott egyéb ügyben.

Az Országgyűlés nem fogadhat el olyan központi költségvetésről szóló

törvényt, amelynek eredményeképpen az államadósság meghaladná a teljes hazai

össztermék egyharmadát.

Az Alkotmánybíróság az Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását csak a

megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási

követelmények tekintetében vizsgálhatja felül.

Az Országgyűlés az összes országgyűlési képviselő kétharmadának szavazatával elfogadott

házszabályi rendelkezésekben állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási

rendjét.

Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel.

A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a

vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok,

valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek

védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és

mindenki kötelessége.

Törvényt kizárólag a köztársasági elnök, vagy országgyűlési képviselő

kezdeményezhet.

Az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki,

ha a miniszterelnök javaslatára tartott bizalmi szavazáson az országgyűlési

képviselők legalább egyötöde nem támogatja a miniszterelnököt.

Törvény határozza meg azokat a közhivatalokat, amelyeket csak párt tagja

vagy tisztségviselője tölthet be.

A

szükségállapot harminc napra hirdethető ki.

Aki

közterületen nyilvános gyűlést szervez, a gyűlést annak megtartását megelőzően

legfeljebb három hónappal, és a felhívás előtt legalább 72 órával köteles

bejelenteni az illetékes rendőrkapitányságnak.

Bármely jogszabály a választójogot vagy annak teljességét magyarországi

lakóhelyhez, a választhatóságot további feltételekhez kötheti.

A

köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka.

Hadiállapot idején a Kormány dönt a Magyar Honvédség külföldi vagy magyarországi

alkalmazásáról, külföldi állomásozásáról, valamint a külföldi fegyveres erők

magyarországi vagy Magyarország területéről kiinduló alkalmazásáról és magyarországi állomásozásáról.

Az Országos Bírósági Hivatal elnökét a bírák közül hat évre a

köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja.

Az ügyész az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott

visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános

vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és

hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten

nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe.

A polgári védelmi kötelezettség katonai szolgálati kötelezettségből és annak járulékos kötelezettségeiből áll.

A járulékos kötelezettségek az adatszolgáltatási, a bejelentési, valamint a megjelenési kötelezettség.

Az Alkotmánybíróság tizenöt tagból álló testület, amelynek tagjait az

Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét

évre választja.