Looking for Büntetőeljárás-jog 1. (RBÜEB11) Elmélet (RT_AN2_GDNY_G) 2026/27/1 test answers and solutions? Browse our comprehensive collection of verified answers for Büntetőeljárás-jog 1. (RBÜEB11) Elmélet (RT_AN2_GDNY_G) 2026/27/1 at moodle.uni-nke.hu.
Get instant access to accurate answers and detailed explanations for your course questions. Our community-driven platform helps students succeed!
Egy ügyben a felnőtt sértett és egy másik felnőtt tanú is átmeneti egészségi állapota miatt részesült különleges bánásmódban. Egyikük sem tartozik a Be. 82. § szerinti, külön döntés nélkül jogosult személyek közé. Később a nyomozó hatóság megállapítja, hogy mindketten felépültek, az akadályozottságuk megszűnt, és más megalapozó körülmény sem áll fenn. A nyomozó ezért a különleges bánásmód megszüntetéséről kíván dönteni.
Melyik megoldás szabályos?
A) A sértett esetében határozatot hoz, a tanú esetében határozat nélkül dönt, és ez utóbbiról haladéktalanul tájékoztatja az ügyészséget.
B) Mindkét esetben határozat nélkül dönt, mert a különleges bánásmód eredeti megállapítása sem igényelt határozatot.
C) Mindkét esetben határozatot hoz, de a tanú esetében ehhez előzetes ügyészségi engedélyt is be kell szereznie.
D) A különleges bánásmódot a feltételek megszűnése ellenére is fenn kell tartani az ügy jogerős befejezéséig.
Az ügyész a tárgyaláson ismételten előterjeszt egy korábban már elutasított, változatlan tartalmú és alaptalan indítványt. A bíróság korábban szabályosan figyelmeztette az ismételt előterjesztés lehetséges következményeire. Megállapítható, hogy az újabb indítvány alkalmas az eljárás elhúzására. A bíró ezért az indítvány elbírálásának mellőzése mellett rendbírságot kíván kiszabni az ügyészre.
Melyik állítás helyes?
A) Mindkét intézkedés alkalmazható, mert az ügyészre is ugyanaz a rendbírságszabály vonatkozik.
B) Az elbírálás mellőzhető, de rendbírság helyett az ügyészség vezetője tájékoztatható.
C) Az indítványt minden esetben ismételten érdemben kell elbírálni, mert azt az ügyész terjesztette elő.
D) Az ügyész csak a felettes ügyészség előzetes hozzájárulásával sújtható rendbírsággal.
A 26 éves Dórát szexuális erőszak sértettjeként korábban egy női nyomozó hallgatta ki. A következő kihallgatás előtt Dóra kifejezetten kéri, hogy egy általa megjelölt férfi nyomozó járjon el, mert vele könnyebben tud kommunikálni. A nyomozó hatóság szerint a kérés teljesítésének egyéb eljárási akadálya nincs. Az egyik munkatárs mégis azt állítja, hogy az azonos nemű és az állandó kihallgató követelményétől a sértett kérésére sem lehet eltérni.
Melyik állítás helyes?
A) A női kihallgató követelménye kötelező, de másik női nyomozó Dóra kérésére kijelölhető.
B) Férfi nyomozó csak akkor hallgathatja ki Dórát, ha női nyomozó egyáltalán nem érhető el.
C) A nyomozó hatóság Dóra indítványára eltérhet mind az azonos nemű, mind az állandó eljáró személy követelményétől.
D) A kérést kizárólag a bíróság engedélyezheti, mert a nyomozó hatóságnak nincs mérlegelési lehetősége.
Rablás miatt a 13 éves Bence terheltként vesz részt az eljárásban. A feladat szerint büntethetőségének törvényi feltételei fennállnak. A nyomozó Bencét egy felnőtt tanúval, a szintén 13 éves Lili tanút pedig egy felnőtt terhelttel szembesítené. Mindkét gyermek hozzájárul a saját szembesítéséhez. A nyomozó szerint így mindkét cselekmény elvégezhető, és a hozzájárulások miatt kép- és hangfelvétel sem szükséges.
Melyik állítás helyes?
A) Bence szembesítése hozzájárulásával elrendelhető, Lilié tilos; mindkettőjük részvételét igénylő eljárási cselekményről kötelező kép- és hangfelvételt készíteni.
B) Mindkettejük szembesítése elrendelhető, de csak Lili részvételéről kötelező kép- és hangfelvételt készíteni.
C) Egyikük szembesítése sem rendelhető el, de más eljárási cselekménynél mindketten lemondhatnak a felvételről.
D) Lili szembesítése hozzájárulásával elrendelhető, Bencéé tilos; a felvételkészítés mindkettőjüknél mérlegelhető.
A terhelt nem kíván vallomást tenni. Védője azt javasolja, hogy a terhelt helyett ő megteszi a vallomást, az önálló védői joggyakorlás alapján. Hogyan értékelhető ez?
Helyettes védő kirendelése esetén a bírósági eljárásban a terhelt védőjének távollétében nem lehet befejezni a bizonyítási eljárást, a helyettes védő perbeszédet nem tarthat.
A védő a terhelt valamennyi jogát önállóan gyakorolhatja, beleértve azokat is, amelyek jellegüknél fogva kizárólag a terhelt személyéhez fűződnek.
Vádemelés előtt az illetékes kamara a kirendelő határozat kézhezvételétől számított egy órán belül nem gondoskodik a védő kijelöléséről. Melyik megoldás következik?
Válassza ki a Helytelen állítást/állításokat!
Az ügyvédjelölt vádemelés után, ügyvéd helyetteseként eljárva a törvényszék előtt perbeszédet is tarthat.