Egy

adott feszültségjel-szint eléréséig nem mozdul ki a szelep az alaphelyzetéből.

Egy

adott áram érték alatt a szelep magától alaphelyzetbe áll.

Egy

bizonyos feszültségjel-szint felett nem mozdul már el a szelep.

Magasabb jelszint-változás szükséges a szelep egy

adott helyzetéből való kimozdításához, mint a későbbi mozgatáshoz.

Az arányos fojtószelepek és útszelepek.

Az arányos

nyomáshatároló és térfogatáram-szabályzó szelepek.

Az arányos

nyomásszabályzó és térfogatáram-szabályzó szelepek.

Az arányos

nyomáshatároló és

Igazából két szelepből épül fel, melyeknek külön-külön

vezérlő tolattyúik vannak és csak az egyiküket vezéreljük elektromágnessel.

Egy

szelep, de három vezérlő tolattyút tartalmaz. A középső zárja össze az „A” és a

„B” vagy az „A” és a „T” csatlakozókat. Lényegében egy 3/2-es, elővezérelt,

bistabil, kétoldali működtetésű arányos útszelep, ahol az egyik elővezérlést

ellátó arányos 3/2-es monostabil útszelepet az elektromágnes, a másikat pedig a

szelepen mérhető

Egyetlen

szelepből épül fel, melyben a vezérlő tolattyújának az egyik oldalát az

elektromágnes, a másik oldalát a szelepen jelentkező

Egyetlen

vezérlő tolattyút tartalmaz, de az olyan kialakítású, hogy két jól

elválasztható szelepet hajt meg, azokat közös tengelyként köti össze.