A feudális államban jellemző volt a centralizált államhatalom, azaz gyenge uralkodói hatalom mellett erős földesúri hatalom.

Az immunitás lényege a király függetlensége, sérthetetlensége és felelősségre vonhatatlansága volt.

A feudális államban a helyi szintű jogalkotás és a szokásjog is kiemelt jelentőségű volt.

A feudális államot a jogi partikularizmus jellemezte, azaz a központi törvényhozással nem lehettek ellentétesek a helyi szintű jogszabályok.

A feudális államban jellemző volt a decentralizált államhatalom, azaz erős királyi hatalom mellett a földesurak immunitása.

Az immunitás a földesurak erős helyi hatalmát, többszempontú függetlenségét jelentette.

A rendi társadalom a jogegyenlőség hiányát jelentette.

A feudum a földdel kapcsolatos fogalom volt.