Kérem, olvassa át figyelmesen az alábbi aktuális jogesetet, majd

a lentebb felsorolt válaszok közül jelölje meg a helyeset. Ön szerint az alábbi

jogvita milyen eljárás keretében bonyolítható le, és ennek megfelelően az

alábbi jogesetmegoldások közül melyik helyes?

Jogeset:

(Index.hu: 2024 szeptemberben megjelent cikke alapján)

'Az uniós joggal ellentétesnek minősítette az EU Bírósága a

magyar kormány által bevezetett árstopot, amely kapcsán a SPAR egy korábbi

büntetés miatt beperelte a magyar kormányt. Nagy Márton szerint Brüsszel az

árdrágító multik oldalára állt.

Az Európai Unió Bírósága az uniós joggal ellentétesnek

minősítette a magyar rendelkezést, amely arra kötelezi a kereskedőt, hogy egyes

mezőgazdasági termékeket meghatározott áron és mennyiségben árusítson. Az ügyet

még egy 2023-as eset robbantotta ki. A nemzeti hatóság által 2023. február

1‑jén a SPAR Magyarország egyik magyarországi kereskedelmi egységében végzett

ellenőrzést követően e hatóság megállapította, hogy a vitatott

kormányrendeletben említett mezőgazdasági termékek közül öt termék esetében az

árusított átlagos napi mennyiség nem érte el a 2021‑ben vagy 2022‑ben a hét

adott napján készleten lévő átlagos napi mennyiséget. Az említett hatóság 2023.

május 9‑i határozatában megállapította a vitatott kormányrendelet

rendelkezéseinek megsértését, és a SPAR Magyarországgal szemben

fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki.

Az eljárásban a SPAR arra hivatkozott, hogy a magyar árstop

intézkedés az EU a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezéséről szóló

1308/2013/EU rendeletével ellentétes, így a megállapított pénzbírságnak nincsen

hatályos jogalapja.

Ugyanis az Európai Bíróság állandó ítélkezési gyakorlat szerint

a valamely meghatározott területen történő közös piacszervezésre vonatkozó

rendelet (mint amilyen a 1308/2013/EU rendelet) esetén a tagállamok kötelesek

tartózkodni minden olyan intézkedéstől, amely attól való eltérést valósítana

meg.

Magyarország érvelése szerint az Európai Bíróság állandó

joggyakorlata értelmében az uniós jog nem akadályozza a tagállamokat abban,

hogy olyan nemzeti szabályokat alkalmazzanak, amelyek a 1308/2013/EU rendelet

célkitűzéseitől eltérő közérdekű célkitűzéseket követnek, még akkor sem, ha e

szabályok hatással lehetnek a belső piac működésére az érintett ágazatban. A

tagállami korlátozás egyetlen feltétele, hogy e szabályok alkalmasak a kitűzött

cél (infláció elleni harc) megvalósításának biztosítására, és nem haladják meg

az e cél eléréséhez szükséges mértéket. Az Európai Bíróság végül arra jutott,

hogy a tagállamok valóban hozhatnak az infláció elleni harc érdekében saját

intézkedéseket, ugyanakkor a vizsgált magyar árstop aránytalan terheket rót a

SPAR üzletláncra azáltal, hogy az árstop alá vont termékek készletesen tartását

is előírta, és pénzbírságot szabott ki az ennek nem leget tevő üzletláncokra.'

Ön szerint a fenti jogvita

milyen eljárás keretében bonyolítható le, és ennek megfelelően az alábbi

jogeset megoldások közül melyik helyes?