Határozat kizárólag hivatalból indult eljárásban, végzés kizárólag kérelemre indult eljárásban hozható.

A határozat és a végzés egyaránt érdemi döntés, a különbség kizárólag a jogorvoslat módjában van.

A hatóság az ügy érdemében végzéssel dönt, a határozat pedig az eljárási kérdések rendezésére szolgál.

A hatóság az ügy érdemében határozattal, az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésekben végzéssel dönt.

A beadványt annak tartalma alapján kell értékelnie, és a fizetési könnyítésre vonatkozó szabályok szerint kell eljárnia.

A megjelölésnek megfelelően panaszként kell elbírálnia, mert az ügyfél határozza meg az eljárás típusát.

Hiánypótlást kell elrendelnie kizárólag azért, mert a beadvány címe nem felel meg a tartalmának.

A beadványt vissza kell utasítania, mert a fizetési könnyítés iránti kérelmet kizárólag ilyen elnevezéssel lehet előterjeszteni.

Az adózó jóhiszeműségét kizárólag akkor lehet vélelmezni, ha azt okiratokkal igazolja.

A jóhiszeműség vélelme kizárja, hogy az adóhatóság az adózó nyilatkozatainak valóságtartalmát vizsgálja.

Az adózó jóhiszeműségét vélelmezni kell, ugyanakkor az adózó köteles az eljárás során a hatósággal együttműködni.

Az adózó együttműködési kötelezettsége kizárólag a kérelemre induló eljárásokra terjed ki.

Az alanyi adómentesség az ügylet jellegétől függő kötelező mentesség, amelyet az adóalany nem választhat.

Az alanyi adómentesség mellett az adóalany valamennyi beszerzésének ÁFA-tartalmát levonhatja.

Az alanyi adómentesség a törvényben meghatározott feltételekkel választható, és főszabály szerint nem jár hozzá előzetesen felszámított adó levonásának joga.

Az alanyi adómentesség választása az adóalanyt az adóbevallási és nyilvántartási kötelezettségek alól minden esetben mentesíti.