Abszolút rugalmas ütközés során a veszteség jellemzően hő formájában manifesztálódik.

Egy üstökös áthalad a Naprendszeren, és eközben görbült pályát követ. Végül az eredeti irányától eltérő irányban hagyja el a Naprendszert. Megmaradt-e a lendület ebben az esetben?

Ahogy a leejtett csapágygolyó a padló felé esik, egyre nagyobb a lendülete. Következtethetünk-e e tényből arra, hogy ebben a helyzetben a lendület nem megmaradó mennyiség?

Egy 40 kg-os gyerek egy befagyott pocsolya közepén áll. A gyerek kelet felé a földhöz képest 5 m/s sebességgel vízszintesen elhajít egy 0.5 kg tömegű kődarabot.

Mekkora a gyerek visszalökődési sebessége (tekintsük a keleti irányt pozitívnak), ha közte és a jég között elhanyagolható a súrlódás?

A testneveléstanár egy teniszlabdát dob felénk olyan sebességgel, hogy könnyedén el tudjuk kapni. Következőnek a tanár egy medicinlabdát dob, melynek tömege százszor nagyobb a teniszlabdáénál.

A következők a választási lehetőségeink: ugyanolyan (a) sebességgel, (b) lendülettel vagy (c) mozgási energiával dobja, mint a teniszlabdát. Rangsoroljuk a lehetőségeket az elkapás nehézsége szerint (a legkönnyebbtől a legnehezebbig)!

Bekövetkezhet-e olyan ütközés, ahol az összes mozgási energia „elvész” (azaz más energiafajtává alakul át)?

Egy 86 g tömegű, 30 cm/s sebességű és egy 129 g tömegű, 0.2 m/s sebességű kocsi egy irányba haladva tökéletesen rugalmatlanul ütközik.

Mekkora lesz a közös sebességük? Az eredményt cm/s-ban adjuk meg!

Egyenes, centrális ütközés esetén is kialakulhat forgómozgás.

A valóságban a legtöbb ütközés abszolút rugalmatlan vagy abszolút rugalmas ütközés.

Egy kocsi vízszintes pályán 54 km/h sebességgel gurul. A kocsiból a menetirányhoz viszonyítva ellentétesen, vagyis hátrafelé a földhöz viszonyítva 20 m/s sebességgel mozgó, 15 kg tömegű testet lőnek ki.

Milyen sebességgel mozog ezután a kocsi, ha össztömege 150 kg volt? A végeredményt század pontossággal kerekítsük és m/s-ban adjuk meg!