R = A, mert így a magsűrűségre minden atommagra állandó érték kapunk.

R = A^3, mert így a magsűrűségre minden atommagra állandó érték kapunk.

R = A^3, mert így a magsűrűségre az izobár magokra állandó érték kapunk.

R^3 = A, mert így a magsűrűségre minden atommagra állandó érték kapunk.

Nem válaszolok.

A nem pontszerű szóró centrum esetében figyelembe veszi a sűrűséggel jellemzett töltéseloszláson történő szórások eredő hatását.

Figyelembe veszi a visszalökődésből eredő hatást, így korrigált eredményt kaphatunk.

Figyelembe veszi, hogy a szórás gerjesztéseket is eredményezhet, így ennek segítségével a rugalmatlan szórás is rugalmas szórásként írható le.

Az ultra-relativisztikus feles-spinű részecskék szóródása esetében ez írja le a relativisztikus korrekciót a differenciális hatáskeresztmetszetben.

Nem válaszolok.

elegendő nagy energiájú alfa-részecskéket szóratni.

elegendő kis energiájú elektronokat szóratni, hiszen az atommag vonzása miatt az elektronok gyorsulnak a maghoz közeledve.

mindenképpen nagy energiájú elektronokat kell szóratni, mert csak így lesz a hullámhossz kellően kicsi a megfelelő felbontáshoz.

Nem válaszolok.

A meglökött részecskék pályájából kiszámítható, hogy csak tömeges, semleges részecske lehetett.

Az elektromos térben nem térült el a sugárzás, így csak tömeges, semleges részecske lehetett.

Az elektromos térben nem térült el a sugárzás és a meglökött részecskék pályájából kiszámítható, hogy csak tömeges, semleges részecske lehetett.

Nem válaszolok.

A szóráskísérletben nem tapasztalt eltérést a pontforráshoz tartozó differenciális hatáskeresztmetszettől, így becsülte a töltéseloszlás maximális méretét.

A szóráskísérletben a szórt alfa-részecske szögeloszlásától független volt a kísérlet eredménye.

A szóráskísérletben csak előreszórást tapasztalt.

Nem válaszolok.

A szóráskísérletben eltérést tapasztalt a pontforráshoz tartozó differenciális hatáskeresztmetszettől, így becsülte a töltéseloszlás maximális méretét.

Az elektron nyaláb szétterül az elektron-elektron szórások miatt.

A fékezési sugárzás az ultra-relativitsztikus elektronok esetében domináns (a közvetlen ionizációhoz képest).

A fékezési sugárzás független a közeg atommagjainak rendszámától.

Nem válaszolok.

A Bethe-Bloch képlettel jellemzett (közvetlen) ionizáció mellett a fékezési sugárzás is megjelenik a LET képletben.

az alfa-részecske a felületre merőlegesen érkezve ionizál a legjobban.

Nem válaszolok.

az alfa-részecske a pályája végén (megállási zónában) ionizál a legjobban.

az alfa-részecske a mozgási energiáját sugárzás formájában tudja jelentősen leadni.

Ha a bomló mag tömegszáma páros és a rendszáma páratlan.

Ha a bomló mag tömegszáma páros és a rendszáma is páros.

Ha a bomló mag tömegszáma páratlan és a rendszáma páros.

Nem válaszolok.

Ha a bomló mag tömegszáma páratlan és a rendszáma is páratlan.

a Coulomb-tag.

 egyik felsorolt sem.

az Pauli-féle aszimmetria tag.

a párenergia tag.

Nem válaszolok.

J.J. Thomson felfedezte a protont, amely minden atomban megtalálható,

ez alapján megalkottam az első atommodellt (puding modell).

J.J. Thomson felfedezte az elektront, amely minden atomban megtalálható, ez alapján megalkottam az első atommodellt (puding modell).

J.J. Thomson felfedezte az elektront, amely minden atommagban megtalálható,

ez alapján megalkottam az első atommag modellt (puding modell).

Nem válaszolok.

J.J. Thomson felfedezte a neutront, amely minden atomban megtalálható,

ez alapján megalkottam az első atommodellt (puding modell).