A vándormozgalmakat nemcsak az

iparosítás, hanem a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése is befolyásolta, a

kisfalvak népesség 6%-kal csökkent.

Az erőltetett iparosítás révén

erős bevándorlás a „szocialista városokba”, amelyek népessége 80%-kal nőtt egy

évtized alatt.

A vándorlások távolsága

lerövidült, nőtt a megyén belüli költözés

 Kezdtek érlelődni a

szuburbanizációs folyamatok

Újabb

fordulat a migrációban,

Drasztikus fordulat a migrációban,

a nagy- és középvárosok vándorlási vesztesége az uralkodó tendencia.

Többségük az osztrák-szlovén határ térségében található Vend-vidéken él. Népszámlálási adatok szerint az anyanyelvet 2627 fő beszéli, nemzetiség szerint 1930-an vannak. Becslések 5-6000 főre teszik számukat. Többségű települések: Kétvölgy, Orfalu és Szakonyfalu

A XVIII. századtól főleg vándorkertészként költöztek be hazánkba. Számuk 3000 főre becsülhető (népszámlálási adatok alapján anyanyelvű: 1307, nemzetiségű: 3035 fő). Intenzív, öntözéses zöldségtermesztés meghonosítása fűződik hozzájuk.

Migrációjuk tengelye a Duna vonala, Pest, Visegrád, Rácalmás, Szentendre, ill. déli határmenti területek, Békés közepéig, Dunától Keletre

Csoportjuk néprajzi és regionális szempontból sokácokra (Délkelet-Baranya), bosnyákokra (Dél-Baranya), bunyevácokra (Bácska), Dráva−Muramellékiekre és az osztrák határ közelében élő (gradistyei) csoportra bontható.