Értékelje az igazságszolgáltatásra vonatkozó alkotmányos garanciákra tekintettel a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (Bjt.) következő fiktív módosítását!

2038. április 1-jén szavaz az Országgyűlés az Alaptörvény harmincadik módosításának elfogadásáról, amely lehetővé tenné, hogy bírósági döntés nélkül bármely magyar állampolgár tulajdonát ki lehet sajátítani akkor, ha azt alapvető nemzetbiztonsági érdek indokolja. A módosítást – az Országgyűlésben zajlott hosszú, botrányos, illetve személyeskedéstől sem mentes vita után – az ülésteremben maradó 140 országgyűlési képviselőből 134 képviselő támogatta. Az ellenzéki szerint “illegitim” a módosítás és a köztársasági elnökhöz fordulnak, azt kérve, hogy ne hirdesse ki a módosítást. A köztársasági elnök 2038. április 5-én az Alkotmánybírósághoz fordul és kéri az elfogadott alaptörvény-módosítás felülvizsgálatát. Indítványában egyrészt hivatkozik az eljárási szabályok megsértésére, másrészt álláspontja szerint súlyosan sérül a tulajdonhoz való jog, a jogegyenlőség elve, a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jog. 

Döntse el az alábbi állításokról, hogy melyek igazak!

Válassza ki a hamis állításokat az alábbiak közül a magyar igazságszolgáltatási rendszerre vonatkozó hatályos szabályozás alapján!

Melyik kormányformára igazak az alábbi állítások?

Mely állítások igazak a decentralizált alkotmánybírósági modellre vonatkozóan?

Értékelje az igazságszolgáltatásra vonatkozó alkotmányos garanciákra tekintettel a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) következő fiktív módosításait!

Az Országgyűlés az államháztartás hiányára és a rossz gazdasági mutatókra hivatkozással egy több elemből álló stabilizációs törvénycsomagot fogad el 2038 őszén. A törvénycsomag részeként a költségvetési  törvény módosításával a felére csökkentik a súlyos és maradandó fogyatékossággal élő személyek és családjaik támogatásának összegét. A kihirdetést követő napon az alapvető jogok biztosa a jogállamiság elvének sérelmére hivatkozással kezdeményezi e törvény felülvizsgálatát az Alkotmánybíróságnál. Erre a belügyminiszter kiad egy közleményt, eszerint korai az indítványozás: a törvény még hatályba se lépett, az ügyben nem folyt ombudsmani vizsgálat, ráadásul nem is alapjogi aggály merült fel. A miniszter szerint az indítványt ezért vissza kellene utasítania az AB-nek.

Jelölje meg az alábbi, a magyar kormányformára vonatkozó állítások közül az igaz állításokat!

Jelölje meg, hogy mely alkotmányos szerv(ek)re igaz az állítás!