Az asszociatív blokkolási magyarázat szerint az interferencia oka, hogy a hívóinger a célemlék helyett egy erősebben asszociált emléket hív elő.

Az állapotfüggő emlékezési hatás felismerési feladatban jellemzően nem jelentkezik.

Egy emlék rendelkezésre állása azt jelenti, hogy az adott pillanatban könnyedén előhívható.

Az ideális előhívási stratégia, ha a kódoláskor használt szervezési stratégiát követjük az az előhíváskor.

A Jost-szabály szerint a régebbi emlékek kevésbé tartósak, mint az újabb emlékek.

A retroaktív interferencia vizsgálatára alkalmazott klasszikus szópár-tanulásos elrendezéseben az interferencia nagyobb, ha a második szópár-lista kapcsolata az elsővel erős.

A felejtés gátlási elmélete szerint - szemben az asszociatív blokkolási, ill. kitanulási elméletekkel - az előhívás kiváltotta felejtés hívóinger-független hatás.

Az előhívás automatikusan megtörténik, ha a célemlékhez asszociált hívóingerrel találkozunk.

Az emlékezeti előhívásban illatok nem szolgálhatnak hívóingerként.

Könnyebb az előhívás, ha a hívóingert expliciten együtt tanultuk meg a célemlékkel.