Egy új szoftver bevezetése az államigazgatásban

Papíralapú ügyintézés digitalizálása

Egy minisztérium költségvetésének csökkentése

Állampolgári részvétel növekedése technológiai platformokon gazdasági és politikai nyomás mellett

A technológiai innováció gyorsítása

A közérték növelése a felhasználói kapcsolatok tudatos kezelésével

Az adatgyűjtés maximalizálása

Az ügyintézés centralizálása

Digitális stratégiák finanszírozása

Digitális szolgáltatások fejlesztése

A közigazgatás digitális fejlettségének többdimenziós értékelése

Országok rangsorolása versenyképesség szerint

Egységes technológiai szabványok

Kizárólag piaci önszabályozás

Teljes dereguláció

Harmonizált, kockázatalapú és több jogterülethez kapcsolódó szabályozás

Technológiai infrastruktúra

Kormányzati prioritások

A felhasználók szubjektív tapasztalatai és elvárásai

Jogszabályi kötelezettségek

Mert közvetlenül befolyásolja az állampolgári bizalmat és legitimitást

Mert csökkenti az állami kiadásokat

Mert meghatározza az állam nemzetközi pozícióját

Mert növeli az automatizáció szintjét

Egymástól független technológiák

Csak informatikai infrastruktúra

Együtt alkotják az adatvezérelt, adaptív kormányzás „idegrendszerét”

Kizárólag adatgyűjtési eszközök

Adatalapú előrejelzések és döntéstámogatás biztosítása

Csak technikai automatizálási eszköz

A statisztikai elemzés kiváltása

Az adatok vizualizációjának támogatása

Adatvédelem korlátozása

Állami rendszerek közötti együttműködés és adatcsere biztosítása

Digitális szolgáltatások privatizációja

Nemzeti adatbázisok elkülönítése

A hangsúly a belső adminisztráción van

Az állam adatvezérelt, integrált és ügyfélközpontú módon működik

A szolgáltatások intézményi szinten elkülönülnek

A technológia önmagában határozza meg a működést