Ha a terhelt vallomást

kíván tenni, a vallomástétel lehetőségét biztosítani kell.

Ha a terhelt vallomást tesz,

bizonyítékként felhasználható ellene minden, amit mond, illetve rendelkezésre bocsát,

A terhelt vallomásának

minősül a terhelt minden olyan, a büntetőeljárásban a bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság előtt tett, illetve ezeknek

címzett szóbeli vagy írásbeli közlése, amelyben a bizonyítás tárgyára vonatkozó

tényt állít.

A terhelteket

egyenként kell kihallgatni.

A terhelt nem köteles vallomást

tenni, a vallomástételt, illetve az egyes kérdésekre történő válaszadást a

kihallgatás kezdetén megtagadhatja, de később már nem dönthet úgy, hogy

vallomást tesz