Ha a sértett akár a büntetőeljárás megindítása előtt, akár

azután meghal, helyébe hozzátartozója, törvényes képviselője vagy a sértett

által jogszabály, illetve szerződés alapján eltartott személy léphet.

Melyik alapelvnél található az alábbi gondolat:

In dubio pro reo elv („Kétségben – a javára”) – A kétséget

kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére.

A terheltnek joga van ahhoz, hogy szabadlábon védekezzen.

Senki

sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg bűnösségét a bíróság ítéletében meg nem

állapítja.

A legfőbb ügyész vagy felettes ügyészség rendelkezése alapján az ügyészség rendelkezése alapján az ügyészség olyan ügyben is eljárhat, amelyre a hatásköre vagy az illetékessége nem terjed ki.

Válassza ki mely eljárási szereplő foglalja magában a terheltet!

A vádlónak minden esetben konkrétan körülírt cselekmény miatt, annak a büntetőtörvény szerinti minősítését is tartalmazó, pontosan azonosítható személy felelősségre vonására irányuló, a bizonyítékok megjelölését és indítványait is magában foglaló összefoglalt váddal kell a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményeznie.

Az

önvádra kötelezés alapelve a terhelttel, a tanúval és a szakértővel

kapcsolatban értelmezhető, mivel a büntetőeljárásban ők azok, akik vallomást

tehetnek, illetve véleményt közölhetnek.

Az ügyészség feladatát hierarchikusan felépített,

centralizált szervezet keretében gyakorolja, a legfőbb ügyész egyszemélyi

vezetése és irányítása alatt.

A

bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság határozatai, intézkedései, illetve

intézkedésének elmulasztása miatt jogorvoslatnak van helye