a

gazdasági tevékenységek fogyasztják a szűkösen rendelkezésünkre álló alacsony

entrópiájú erőforrásokat.

egyre nagyobb mértékű

környezetszennyezést okoz.

az egyre növekvő népesség

mellett csak a gazdag társadalmak részesednek belőle.

a biodiverzitás állandó

degradációjával jár együtt.

A GDP

növekedésével az ökológiai lábnyom csökken, hiszen több forrás jut

környezetvédelemre.

A GDP növekedésével szoros összefüggést mutat az

ökológiai lábnyom növekedése is.

Az

ökológiai lábnyom és a GDP között nincs összefüggés.

Az

ökológiai lábnyom csak nagyon gyengén korrelál a GDP-vel.

a föld mélyéből kitermelt szénhidrogének

az élelmiszereink alapanyagát adó növények

a rovarok beporzó tevékenysége

biodiverzitás

ökológiai hozam

ökoszisztéma

A GDP

különbséget tesz a jólétet növelő és csökkentő pénzmozgások között.

A GDP a

teljesítménymérés egyedüli mérőszáma.

A GDP a

gazdaság teljesítményét teljes körűen számba veszi.

A GDP a gazdaságnak csak azt a részét veszi számba,

amelyhez pénzmozgás kapcsolódik.

A gazdaság és a

környezet kapcsolatát, kölcsönhatásait vizsgáló társadalomtudomány.

A környezeti problémák

kezelése során a piaci megoldások elutasításával keres választ a javaslataival.

A közgazdaságtan

elméleti összefüggéseit (pl. külső gazdasági hatás fogalma), módszertanát (pl.

határelemzések) alkalmazza.

Megpróbálja

felderíteni, hogy a gazdaság „játékszabályai” hol nem tökéletesek a természeti

erőforrások kezelésében.

a természeti erőforrásokat

hosszútávon is megőrizzük.

a környezetszennyezést ne

engedjük egy kritikus érték fölé emelkedni.

a termelési lehetőségeink határa hosszútávon sem zsugorodhat.

a gazdasági növekedést

hosszútávon is biztosítani tudjuk.

A gazdaság növekedése fokozatosan nullához tart, mert a társadalmaknak egyre több erőforrást kell átcsoportosítaniuk a természeti környezet felélésből származó hatások kompenzálására.

A gazdasági növekedés fokozatos lefékeződik, mert az emberiség kimeríti nyersanyagkészleteit.

a termelési tényezők hosszútávú alakulásán túl

értékeli a társadalmi egyenlőség alakulását és a jólétet befolyásoló más

tényezők állapotát is.

kritikusabb

a gazdasági növekedéssel szemben.

tekintettel

van a megelőzés, az elővigyázatosság modern környezetpolitikai elveire is.

szigorúbban

értékeli a természeti erőforrások állapotát.