Az egyes jogszabályok

alapjául szolgáló, magában a jogszabályban vagy annak kibocsátói indokolásában kötelezően

megnevezett alapvetés.

A jogszabályok értelmezésének

fontos tényezője. Ha egy jogszabály szemantikai értelmezése az adott helyzetben

nem tesz lehetővé minden kétséget kizáró elbírálást, akkor a rendelkezés

normalitását, a társadalom számára hasznosságát, azaz a jogi normát kell a döntéshez

alkalmazni.

A jogrendszer morális

alapját képező elvrendszer, amely általában az egyes államok alkotmányában

(vagy annak megfelelő jogforrásaiban) mint vezérelv (hitvallás) jelenik meg.

A társadalmi normák egy sajátos, speciális formája, a jog legkisebb önmagában értelmes egysége, amely magatartásszabályt fejez ki, vagyis logikai egység.

alapbér

próbaidő

munkahely

munkakör

A helyi adók

meghatározása.

Bíráskodás a teljes

mértékben (személyi, tárgyi és területi hatály szerint is) a helyi önkormányzat

illetékességi területén felmerülő, kis értékű peres ügyekben.

Rendeletalkotás.

Az önkormányzat saját

jelképeinek, kitüntetésinek és elismerő címeinek a megalkotása.

Az állam (és annak

szervezetei) és a nem állami jogalanyok közti jogviszonyokat rendezi.

Az állam és a nem állami

jogalanyok közti viszonyra alá-fölérendeltségi jelleg érvényesül.

Mindig élesen elkülönül

a magánjogtól, nem képzelhető el vegyes jogág.

Az állami rendszeren belüli

viszonyokat rendezi.

A jogképességről semmilyen módon, helyzetben és életkorban

nem lehet lemondani.

A cselekvőképesség azt a képességet jelenti, hogy a

természetes személy saját akaratelhatározással saját maga vagy mások számára

jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, maga köthet szerződést, tehet

jognyilatkozatot.

Minden ember jogképes:

jogai és kötelezettségei lehetnek. A jogképesség az embert, ha élve születik,

fogamzásának időpontjától illeti meg, és a halállal szűnik meg.

A 15. életévét be nem töltött

kiskorú személy cselekvőképtelen, a 15. életévét betöltött, de a 18. életévét

még be nem töltött fiatalkorú korlátozottan cselekvőképes.

A

forgalomképesség azt jelenti, hogy dolgokon (és más javakon) vagyoni jellegű

jogosultságok nem létesülhetnek, és ezek a jogosultságok nem átruházhatók.

Az

alkotórész a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással

a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetve az elválasztással értéke

vagy használhatósága számottevően csökkenne.

A dologi jogok körébe a birtokjog, a tulajdonjog, korlátozott dologi

jogok (használati jogok, zálogjog) tartoznak.

A Nemzeti Jogszabálytár webes

felületén (

Az önkormányzat

hirdetőtábláján.

A Magyar Közlönyben.

Az Egyetem honlapján.

foglalkoztatási kötelezettség

mellérendeltségi viszony

széles körű utasítási jog

alá-fölérendeltségi viszony

korlátozott utasítási jog

eseti, igény szerinti munkavégzés

Az alaki jogi normák a hatalmi viszonyok stabilitását, érvényesítését

szolgálják.

Az alaki jog normák az eljárási szabályokat tartalmazó normák.

Az alaki jogi normák szabályozzák a jogalanyok életviszonyait, jogait és kötelezettségeit, jogállásukat,

ideértve a szervezetek belső működési viszonyait.

A magyar jogszabályi

hierarchia élén az Alaptörvény áll, amely viszont sajátos módon nem jogszabály.

Az Alaptörvény

elfogadási évvel és sorszámmal nem jelölt sarkalatos törvény.

Egymással ütköző jogszabályi

rendelkezések esetén a magasabb szintű jogszabályba foglalt rendelkezést kell

alkalmazni.

Alacsonyabb szintű jogszabály

felsőbb szintű jogszabályt nem módosíthat.