A tizenhatodik életévet be

nem töltött személy is az általános szabályok szerint lehet munkavállaló.

A munkavállaló rendes

felmondása esetén végkielégítésre jogosult.

A munkaszerződés

érvénytelenségére mind a munkáltató, mind a munkavállaló hivatkozhat.

A munkaszerződésben a

feleknek az alapbérben és a munkakörben meg kell állapodniuk.

A felmondást a

munkáltatónak csak akkor kell megindokolnia, ha a munkavállaló nyugdíjas.

A munkáltató felmondása

esetén köteles a munkavállalót – legalább a felmondási idő felére – a

munkavégzés alól felmenteni.

Az országos hatáskörű

szervek, a területi szervek és az ágazati hatóságok.

Az államigazgatási, a

helyi önkormányzati és a közrendvédelmi/rendészeti alrendszer.

A jogalkotási, a jogalkalmazási és az ellenőrző alrendszer.

Az államigazgatási és a

helyi önkormányzati alrendszer.

az Állami Egyházügyi

Hivatal

a Nemzeti Atomenergia

Ügynökség és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

a Szuverenitásvédelmi

Hivatal és az Integritás Hatóság

a Központi Statisztikai

Hivatal és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

Egyetlen időpontban,

2004. január 1-jén. Éjfél előtt egy másodperccel Magyarország még nem volt az

EU tagja, éjfél pillanatában teljes jogú taggá vált.

A teljes jogú, minden

jogterületre és jogalanyra kiterjedő csatlakozás időpontja 2004. május 1.. Tekintettel

viszont arra, hogy a pénzügyi, gazdasági és adóév az EU-ban a naptári évhez

igazodik, és tört évek kezelése az egységes belső piac elve alapján aránytalan

és indokolatlan kereskedelmi konfliktusokat okozott volna, a külkereskedelmi és

a gazdasági/pénzügyi csatlakozás az EU-n belüli, határokon átnyúló gazdasági

tevékenységre és adózásra tekintettel már 2004. január 1-jén megtörtént.

Mivel Magyarországgal együtt összesen 10 ország lépett be, a

csatlakozás egy pillanathoz kötése kezelhetetlen nehézségeket és kockázatokat

okozott volna. Ezért a ceremoniális, az állampolgárokra, az üzleti és civil

szervezetekre, a hatóságokra és a törvényhozásra vonatkozó csatlakozás 2004.

május 1-jént történt meg, a tagság körének teljes jogúságát eredményező

diplomáciai, védelmi és biztonságpolitikai csatlakozás viszont a rendszerek

több lépcsős összehangolásával 2004. július 1-jén zárult le.

Az anyagi jogi normák határozzák meg a polgári jogi jogviszonyokra vonatkozó alapvető szabályokat.

Az anyagi jogi normák az eljárási szabályokat tartalmazó normák.

Az anyagi jogi normák szabályozzák a jogalanyok életviszonyait, jogait és kötelezettségeit, jogállásukat,

ideértve a szervezetek belső működési viszonyait.

az elkövető halála

tévedés

kóros elmeállapot

elévülés

gyermekkor

kegyelem

szerződésszegés

a szerződés létrehozása, megkötése

a szerződés fennállásának időszaka

helytállás

korlátozottan cselekvőképes

cselekvőképtelen

cselekvőképesség

jogképesség

A jóhiszeműség és tisztesség

elve

A joggal való visszaélés

tilalma

Az elvárható magatartás elve (a felróhatóság kérdése)

A bizalmi elv

Az igazságszolgáltatás

(bírói hatalom)

A szabad, az állam által

nem befolyásolható sajtó (elterjedőben: a média), illetve maga a népakarat a szólás-

és véleménynyilvánítási szabadság gyakorlása révén.

A végrehajtó hatalom.

A törvényhozó hatalom.