A köztestületi belső normák kibocsátása a közjogi szervezetszabályozó eszközök eljárásrendje szerint történik.

A hatósági eljárásban tényleges cselekményeket és aktusokat egyaránt végeznek a hatóságok.

A regisztratív cselekmények közhitelességüknél fogva alkalmasak joghatás kiváltására.

A közigazgatási szerződések  mellérendeltségen alapuló közigazgatási aktusok.

A kormányzati aktusok  felett nincs bírói kontroll.

Az Európai Unió területi statisztikai rendszerében a járási szint a NUTS3 szintnek felel meg, és ez a magyar általános területbeosztásban a legalsó szint. 

Magyarország területi beosztására a teljesség és az ismétlődésmentesség jellemző, ezért új települést csak a meglévőkből lehet létrehozni. 

A területközi szervek az általános területi beosztástól eltérő, speciális illetékességi területtel rendelkeznek, amelyeket az Alaptörvény F) cikke alapoz meg. 

Az általános területi beosztást az Alaptörvény F) cikke határozza meg, ezért a fővárost érintő változtatások az Országgyűlés hatáskörébe tartoznak. 

Új község alakítására irányuló kérelemről a területszervezésért felelős miniszter dönt, és döntése ellen a köztársasági elnökhöz lehet jogorvoslati kérelemmel élni.