Az önéletrajzi emlékezet naplóvezetéses vizsgálata során a "mi", "ki", "hol" illetve "mikor" kérdésekhez tartozó hívószavak egyforma felidézési teljesítményhez vezetnek.

A visszatérő emlékek érzelmi intenzitása az ismétlődésekkel fokozódik.

A séma-inkonzisztens információk feldolgozása gyorsabb.

Az önéletrajzi emlékezet hirtelen elvesztését, amely gyakran a beteg elkóborlásával jár, "fugának" nevezzük.

A működő szelf befolyásolja a hosszú távú memóriához való hozzáférést.

A szemantikus priming hatása erősebb szemantikailag távoli fogalmak között.

Jellemzően tovább tart eldönteni, hogy a pingvin madár-e, mint hogy a kanári madár-e.

Az önéletrajzi emlékezet naplóvezetéses vizsgálata azt mutatja, hogy kisebb a sikeres felidézés valószínűsége, ha a régi eseményt korábban már felidéztük.

A szemantikus emlékezet Collins és Quillian (1969)-féle hálózati modelljében a "nem tud repülni" tulajdonság vélhetően közvetlenül a "strucc" -hoz kapcsolódik.

Az önéletrajzi emlékek előhívási mintázata 50 éves kor után jelentősen megváltozik