Felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére a

jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított három hónapon belül lehet

előterjeszteni. A terhelt javára szóló felülvizsgálati indítvány benyújtása

nincs határidőhöz kötve.

A másodfokú bíróság tanácsának elnöke határoz a vádlott felmentéséről

vagy az eljárás vele szemben történő megszüntetéséről.

Ha a bíróságnak az ügy elbírálására nincs hatásköre vagy illetékessége,

az ügyet átteszi a hatáskörrel, illetve illetékességgel rendelkező bírósághoz.

A harmadfokú bírósági eljárásban csak kivételes esetben lehet helye

bizonyításnak.

A bizonyítási eljárás a vádlott kihallgatásával kezdődik. Ha a vádlott

az előkészítő ülésen vallomást tett, a kihallgatása mellőzhető. 

A tárgyaláson bizonyítási eljárás során az ügyész, a vádlott, a védő, a

sértett, a magánfél, illetőleg az őt érintő körben a vagyoni érdekelt és az egyéb

érdekelt indítványokat és észrevételeket tehet.

A terhelt javára a terhelt házastársa vagy

élettársa a kényszergyógykezelés elrendelése ellen, a terhelt halála után

egyenesági rokona, testvére, házastársa vagy élettársa is terjeszthet elő

felülvizsgálati indítványt.

A harmadfokú bírósági eljárásban védő részvétele nem kötelező.

A tárgyalást a vád tárgyának megjelölésével a tanács elnöke nyitja meg,

ezután a hallgatóságot a csend és rend megtartására és a rendzavarás

következményeire figyelmezteti. Közli a bíróság tagjai, a jegyzőkönyvvezető, az

ügyész és a védő nevét. Számba veszi a megjelenteket és megállapítja, hogy az

idézettek és értesítettek jelen vannak-e, ettől függően megvizsgálja, hogy a

tárgyalást meg lehet-e tartani.

Ellentétes a döntés, ha például a másodfokú bíróság az elsőfokon elítélt

vádlottat felmentette vagy vele szemben a büntetőeljárást megszüntette, de

akkor is ha a vádlott bűnösségét olyan bűncselekményben állapította meg,

amelyről az elsőfokú bíróság nem rendelkezett.