A szakértő a meghallgatása során az írásban előterjesztett

szakvéleményét vagy feljegyzéseit nem veheti igénybe, és szemléltető eszközöket

sem alkalmazhat.

A vádlottat rendszerint a még ki nem hallgatott vádlott-társai

jelenlétében kell kihallgatni.

Ha az előkészítő ülés megtartásának nincs akadálya, az előkészítő ülés

megkezdése után a bíróság felhívására az ügyész ismerteti a vád lényegét,

megjelöli a vádat alátámasztó bizonyítási eszközeit, azonban indítványt nem

tehet a büntetés vagy intézkedés mértékére, illetve tartamára arra az esetre

sem, ha a terhelt az előkészítő ülésen a bűncselekmény elkövetését beismeri.

A tanú kihallgatása alatt a még ki nem hallgatott tanúk jelen lehetnek.

A másodfokú eljárásban nem orvosolható eljárási szabálysértésnek minősül,

ha a bizonyítás törvényességére vonatkozó rendelkezéseket a vádemelés előtt is már

megsértették.

Az egyesbíró vagy a tanács elnöke az ügyész, a védő vagy a vádlott

indítványára elrendelheti, hogy az iratok lényegének ismertetése helyett az

iratok meghatározott részének felolvasására kerüljön sor.

A szakértő a vallomását szóban terjeszti elő, de ha a bíróság

szükségesnek tartja, írásban is beterjesztheti a szakvéleményét.

A bírósági tanács tagjának elkerülhetetlen akadályoztatása esetén a tárgyaláson

az ügydöntő határozatot más összetételű tanács is kihirdetheti.

Ha a Be. törvény eltérően nem rendelkezik, a tárgyaláson a védő jelenléte

kötelező, ha a büntetőeljárásban védő részvétele kötelező.

A vádlott a tárgyaláson való jelenlét jogáról a vádemelés után bármikor

lemondhat, ha védővel rendelkezik, és a védőt megbízza a kézbesítési megbízotti

feladatok ellátásával.