A bíróság jogerős ügydöntő határozatával

befejezett büntetőeljárás esetén perújításnak akkor is helye van, ha a

terhelttel szemben ugyanazon cselekmény miatt több jogerős ügydöntő határozatot

hoztak.

A felülvizsgálati eljárásban védő részvétele nem

kötelező.

Melyik külön eljárásban nem lehet kiszabni felfüggesztett szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést? (minuszos!)

Bíróság elé állítás feltételei

A bűncselekmény elkövetésétől a bíróság elé állításig legfeljebb harminc nap telt el;

• a bűncselekményre a Btk. tízévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetést rendel;

• az ügy megítélése (mind jogi, mind ténybeli szempontok alapján) egyszerű;

• a bizonyítékok rendelkezésre állnak;

• a terheltet tetten érték.

Hazánkban az ún. „relatív súlyosítási tilalom” nem érvényesül, ugyanis a Be. alapján a másodfokú eljárásban a vádlottal szemben súlyosításnak akkor is helye van, ha a terhére fellebbezést jelentettek be.

Viszonvádról akkor beszélünk, ha kölcsönösen elkövetett könnyű testi sértés, rágalmazás vagy becsületsértés esetén a vádlott a magánvádló ellen vádat emel.

A súlyosítási tilalom csak bizonyos, a terhelt terhére alkalmazott

változtatásokat tilt: nem lehet az elsőfokon felmentett vádlottat másodfokon

elítélni, illetve nem lehet az elsőfokon elítélt vádlottal szemben a szankciót

súlyosítani.

Párosítson!

A mentelmi jog (mentesség) két típusa: a (közjogi) mentelmi jogon alapuló mentesség és a nemzetközi jogon alapuló mentesség.

A perújítás lefolytatása során a bizonyítás

terjedelmét kizárólag az a perújítási ok határozza meg, amely miatt a

perújítást elrendelték, és nem rendelhető el olyan bizonyítás, amely a terhelt

terhére szóló változást eredményezne, ha a perújítási indítványt a terhelt

javára terjesztették elő.