Válassza ki hol van szerepe a vélelmezett vádelejtésnek? (minuszos!)

A perújításban nem kell új bizonyítéknak

tekinteni az olyan személy tanúvallomását, aki az alapügyben a mentességi

jogával élve a vallomástételt megtagadta.

Részleges megalapozatlanság:

az elsőfokú bíróság a tényállást hiányosan

állapította meg

  az elsőfokú tényállás részben felderítetlen

 iratellenesség: az elsőfokú tényállás ellentétes

az iratok tartalmával

helytelen ténybeli

következtetés: az elsőfokú bíróság a megállapított tényekből további tényre

helytelenül következtetett

Bíróság elé állításnál az ügyész a vádat szóban terjeszti elő.

A katonai büntetőeljárás hatálya kiterjed a

terhelt által elkövetett valamennyi bűncselekményre, ha ezek közül valamelyik

miatt katonai büntetőeljárásnak van helye, és az elkülönítés nem lehetséges.

Bíróság elé állítás esetén a bírósági eljárásban a védő részvétele nem

kötelező.

Bíróság elé állítás beismerés esetén az ügyészség a terheltet a

gyanúsítottként történő kihallgatásától számított egy hónapon belül bíróság elé

állíthatja, ha az ügy megítélése egyszerű.

A katonai ügyészség Kicsi Lala alezredes gyanúsított ellen egyedi azonosító jel

meghamisításának bűntette és a csalás vétsége, Tudós Lajos alezredes és Virág János őrnagy

gyanúsított ellen nagyobb értékre elkövetett sikkasztás bűntette, Jó Gyula alezredes

gyanúsított ellen sikkasztás vétsége, míg Majd István polgári egyén ellen egyéni azonosító

jel meghamisításának bűntette miatt folytatott nyomozást. A katonai ügyészség valamennyi

gyanúsítottat az eljárás tárgyát képező bűncselekmény szolgálati helyükön történt elkövetési

körülményeivel kapcsolatban már kihallgatta, s ennek során a gyanúsítottak lényegében

ténybeli beismerő vallomást tettek. Az eljárás során okirati bizonyítékok is lefoglalásra

kerültek, illetve a gyanúsítás alapját képező bűncselekmények elkövetési tárgya – gépjármű

– megkerült és kiadták a hivatásos állományú katonák szolgálati helyét képező alakulatnak,

valamint a hivatásos állományú katonákat a büntetőeljárás befejezéséig a szolgálati

beosztásukból felfüggesztették, mivel a szolgálattól való távoltartásuk indokolt volt. Ezt

követően a katonai ügyészség indítványozta a hivatásos állományú katona gyanúsítottak letartóztatásnak elrendelését arra hivatkozással, hogy szabadlábon hagyásuk

egyrészt az eljárás meghiúsításának, megnehezítésének és veszélyeztetésének feltételeit

biztosítanák, másrészt a katonai szervezet rendjének és fegyelmének fenntartását

veszélyeztetnék. 

Mi lesz a döntése a bíróság katonai tanácsának, elrendeli-e a hivatásos állományú

gyanúsítottak letartóztatását?

Katonai büntetőeljárásnak van helye a rendőrség,

az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos

katasztrófavédelmi szerv és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos

állományú tagja által a tényleges szolgálati viszonyának tartama alatt

elkövetett katonai bűncselekmény esetén. A katonai büntetőeljárás tárgyi  hatálya azonban nem terjed ki e személyek

által a szolgálati helyen, illetve a szolgálattal összefüggésben elkövetett más

bűncselekményekre.

A katonai büntetőeljárásban a bíróság feladatait

a vádemelés előtt a törvényszék katonai bírája nyomozási bíróként látja el. A

katonai bíró mint nyomozási bíró határozata elleni fellebbezést a törvényszék

másodfokú tanácsa bírálja el.