Az elsőfokú bíróság a vádlott bűnösségét különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés

bűntettében, közlekedés biztonsága elleni bűntettben és súlyos testi sértés bűntettének

kísérletében mondta ki. Ezért - halmazati büntetésül - 12 év fegyházra és 10 év közügyektől

eltiltásra ítélte. A másodfokú bíróság a közlekedés biztonsága elleni bűntett vádja alól a

vádlottat felmentette, az ítéletet többi részét helybenhagyta. A harmadfokú bíróság

megállapította, hogy az elsőfokú bíróság eljárási szabályt sértett, mikor a tanút nem

figyelmeztette az ún. relatív mentességi jogra, annak ellenére, hogy a

vádlott ténybelileg azzal védekezett, hogy a tanú volt az, aki belékötött, illetve őt megütötte, ő

csupán ezt viszonozta. A másodfokú bíróság bizonyítást rendelt el és a tárgyaláson a tanút

ismételten kihallgatta, a törvényes figyelmeztetés mellett. A tanú élt a relatív mentességi

jogával és a vallomástételt megtagadta. A harmadfokú bíróság azt is megállapította, hogy a

másodfokú bíróság eljárási szabálysértést valósított meg, amikor nem szüntette meg azt az

ellentmondást, amely két igazságügyi orvosszakértő véleménye között feszült. Az egyik

szakértő véleménye azt tartalmazta, hogy az emberölés sértettje a vádlott bántalmazása

folytán, többek között kemény-agyburok feletti - epidurális - vérzést is elszenvedett. Ezzel

szemben a másik szakértő - aki a boncolást végezte - határozottan akként vallott, hogy ilyen

jellegű sérülést ő nem tapasztalt, ilyen sérülést a sértett nem szenvedett el.

Az elsőfokú bíróság rablás bűntettében, testi sértés bűntettében és személyi szabadság

megsértésének bűntettében bűnösnek találta a vádlottat, és 8 évi fegyházra ítélte. A

pótmagánvádló tudomásul vette az ítéletet, a vádlott és a védője enyhítésért fellebbezett. A

másodfokú bíróság 6 és félévi fegyházra enyhítette a büntetést, amely ellen a pótmagánvádló

fellebbezést nyújtott be a Kúriához.

A járásbíróság a másodrendű vádlottat társtettesként elkövetett orgazdaság bűntette miatt 1 év

letöltendő börtönbüntetésre ítélte. A törvényszék megváltoztatta az ítéletet, és a börtönbüntetést 2 évre súlyosította. Mivel a terhelt meg volt győződve arról, hogy nem ő

követte el a bűncselekményt, fellebbezést nyújtott be az ítélőtáblához.

relatív eljárási szabálysértésnek minősül különösen, ha

A törvényszék az elsőrendű és a másodrendű vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként

elkövetett hivatali visszaélés bűntettében, és ezért mindkettőjüket egy-egy évre próbára

bocsátotta, egyben a felmerült bűnügyi költség egyetemes viselésére is kötelezte. Az ítélet

ellen az ügyész mindkét vádlott terhére súlyosítás, pénzbüntetés kiszabása érdekében, míg a

vádlottak és védőjük felmentés végett jelentettek be fellebbezést. Az ítélőtábla a vádlottakat

felmentette, és megállapította, hogy a felmerült bűnügyi költséget az állam viseli. A

fellebbviteli főügyészség fellebbezését követően a harmadfokú bíróság megállapította, hogy a

másodfokú bíróság felmentő ítéletének indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben

ellentétes.

A törvényszék a vádlottat kétrendbeli hivatali visszaélés bűntettének vádja alól felmentette, és

megállapította, hogy a felmerült bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen a felmentés

miatt a vádlott bűnösségének megállapítását célzó ügyészi fellebbezést elbírálva az ítélőtábla

az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a vádlottat bűnösnek mondta ki kétrendbeli

hivatali visszaélés bűntettében, emiatt a vádlottat megrovásban részesítette, továbbá kötelezte

őt 24.888 Ft bűnügyi költség megfizetésére. A másodfokú bíróság ítélete ellen a vádlott és a

védője jelentett be fellebbezést. A harmadfokú bíróság megállapította, hogy a másodfokú

bírósági tárgyalásról többször is kiment a bírósági tanács egyik tagja, aki a

határozathozatalban sem vett részt

Az ügyészség a vádirat hiányosságait a bíróság erre irányuló végzés

kézhezvételétől az előkészítő ülés végéig pótolhatja.

A bíróság az eljárást nem ügydöntő végzéssel felfüggeszti, ha a vádirat

- a hiányosságainak pótlására irányuló felhívás ellenére - nem, vagy hiányosan

tartalmazza a Be.-ben előírt törvényes elemeket, és emiatt a vád érdemi

elbírálásra alkalmatlan.

A bíróság felfüggesztheti az eljárást, ha a vádlott tartós, súlyos

betegsége vagy a bűncselekmény elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége

miatt nem képes az a Be.-ben meghatározott jogait gyakorolni és

kötelezettségeit teljesíteni.

A bíróság az ítéletét az előkészítő ülésen is meghozhatja, ha a vádlott

a bűnösségét nem ismerte be.