Looking for Büntetőeljárás-jog 3. (RBÜEB13) Elmélet (RT_AN3_GDNY_G) 2025/26/2 test answers and solutions? Browse our comprehensive collection of verified answers for Büntetőeljárás-jog 3. (RBÜEB13) Elmélet (RT_AN3_GDNY_G) 2025/26/2 at moodle.uni-nke.hu.
Get instant access to accurate answers and detailed explanations for your course questions. Our community-driven platform helps students succeed!
Az elsőfokú bíróság a vádlott bűnösségét különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében, közlekedés biztonsága elleni bűntettben és súlyos testi sértés bűntettének kísérletében mondta ki. Ezért - halmazati büntetésül - 12 év fegyházra és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A másodfokú bíróság a közlekedés biztonsága elleni bűntett vádja alól a vádlottat felmentette, az ítéletet többi részét helybenhagyta. A harmadfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság eljárási szabályt sértett, mikor a tanút nem figyelmeztette az ún. relatív mentességi jogra, annak ellenére, hogy a vádlott ténybelileg azzal védekezett, hogy a tanú volt az, aki belékötött, illetve őt megütötte, ő csupán ezt viszonozta. A másodfokú bíróság bizonyítást rendelt el és a tárgyaláson a tanút ismételten kihallgatta, a törvényes figyelmeztetés mellett. A tanú élt a relatív mentességi jogával és a vallomástételt megtagadta. A harmadfokú bíróság azt is megállapította, hogy a másodfokú bíróság eljárási szabálysértést valósított meg, amikor nem szüntette meg azt az ellentmondást, amely két igazságügyi orvosszakértő véleménye között feszült. Az egyik szakértő véleménye azt tartalmazta, hogy az emberölés sértettje a vádlott bántalmazása folytán, többek között kemény-agyburok feletti - epidurális - vérzést is elszenvedett. Ezzel szemben a másik szakértő - aki a boncolást végezte - határozottan akként vallott, hogy ilyen jellegű sérülést ő nem tapasztalt, ilyen sérülést a sértett nem szenvedett el.
Az elsőfokú bíróság rablás bűntettében, testi sértés bűntettében és személyi szabadság megsértésének bűntettében bűnösnek találta a vádlottat, és 8 évi fegyházra ítélte. A pótmagánvádló tudomásul vette az ítéletet, a vádlott és a védője enyhítésért fellebbezett. A másodfokú bíróság 6 és félévi fegyházra enyhítette a büntetést, amely ellen a pótmagánvádló fellebbezést nyújtott be a Kúriához.
A járásbíróság a másodrendű vádlottat társtettesként elkövetett orgazdaság bűntette miatt 1 év letöltendő börtönbüntetésre ítélte. A törvényszék megváltoztatta az ítéletet, és a börtönbüntetést 2 évre súlyosította. Mivel a terhelt meg volt győződve arról, hogy nem ő követte el a bűncselekményt, fellebbezést nyújtott be az ítélőtáblához.
relatív eljárási szabálysértésnek minősül különösen, ha
A törvényszék az elsőrendű és a másodrendű vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett hivatali visszaélés bűntettében, és ezért mindkettőjüket egy-egy évre próbára bocsátotta, egyben a felmerült bűnügyi költség egyetemes viselésére is kötelezte. Az ítélet ellen az ügyész mindkét vádlott terhére súlyosítás, pénzbüntetés kiszabása érdekében, míg a vádlottak és védőjük felmentés végett jelentettek be fellebbezést. Az ítélőtábla a vádlottakat felmentette, és megállapította, hogy a felmerült bűnügyi költséget az állam viseli. A fellebbviteli főügyészség fellebbezését követően a harmadfokú bíróság megállapította, hogy a másodfokú bíróság felmentő ítéletének indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes.
A törvényszék a vádlottat kétrendbeli hivatali visszaélés bűntettének vádja alól felmentette, és megállapította, hogy a felmerült bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen a felmentés miatt a vádlott bűnösségének megállapítását célzó ügyészi fellebbezést elbírálva az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a vádlottat bűnösnek mondta ki kétrendbeli hivatali visszaélés bűntettében, emiatt a vádlottat megrovásban részesítette, továbbá kötelezte őt 24.888 Ft bűnügyi költség megfizetésére. A másodfokú bíróság ítélete ellen a vádlott és a védője jelentett be fellebbezést. A harmadfokú bíróság megállapította, hogy a másodfokú bírósági tárgyalásról többször is kiment a bírósági tanács egyik tagja, aki a határozathozatalban sem vett részt
Az ügyészség a vádirat hiányosságait a bíróság erre irányuló végzés kézhezvételétől az előkészítő ülés végéig pótolhatja.
A bíróság az eljárást nem ügydöntő végzéssel felfüggeszti, ha a vádirat - a hiányosságainak pótlására irányuló felhívás ellenére - nem, vagy hiányosan tartalmazza a Be.-ben előírt törvényes elemeket, és emiatt a vád érdemi elbírálásra alkalmatlan.
A bíróság felfüggesztheti az eljárást, ha a vádlott tartós, súlyos betegsége vagy a bűncselekmény elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége miatt nem képes az a Be.-ben meghatározott jogait gyakorolni és kötelezettségeit teljesíteni.
A bíróság az ítéletét az előkészítő ülésen is meghozhatja, ha a vádlott a bűnösségét nem ismerte be.