Olyan informatikai rendszerrel, amely automatikusan blokkol minden 100 millió euró feletti utalást.

Kizárólag egy külső könyvvizsgáló által jóváhagyott Excel-táblázattal.

Megfelelő adminisztratív és számviteli eljárásokkal, valamint belső ellenőrzési mechanizmusokkal az azonosításhoz és nyomon követéshez.

Nincs specifikus előírás, a bank saját hatáskörben dönti el a monitoring módját.

A likviditás, a jövedelmezőség és a szolvencia között nincs érdemi összefüggés, mivel a fizetőképesség kizárólag a napi pénzforgalmi egyenlegtől függ.

A likviditás és a jövedelmezőség között ellentét feszül, a túl magas likviditási szint pedig a hozamok elmaradása miatt közvetve (a tőke lassabb növekedésén keresztül) veszélyeztetheti a szolvenciát.

A magas likviditás közvetlenül növeli a szolvenciát, mivel a likvid eszközök magas hozama folyamatosan bővíti az intézet tőkeellátottságát.

A kockázatvállalás növelése javítja a szolvenciát, mert a magasabb várható jövedelem minden esetben ellensúlyozza a veszteségek növekvő valószínűségét.

A hitel mögött álló biztosítékok elsődleges célja a bank profitjának növelése, nem pedig a kockázatok mérséklése.

A kockázati felár mértéke független az ügyfél minősítésétől, kizárólag a hitel összegétől függ.

Minél több fedezetet ajánl fel az ügyfél, a bank annál magasabb kockázati felárat számít fel a biztosítékok kezelési költsége miatt.

A fedezet egy olyan járulékos biztonsági elem, amely közvetlenül csökkenti a hitelkockázat vállalásából eredő potenciális veszteséget.

A hitelintézet köteles a forrásaival úgy gazdálkodni, hogy a likviditás és a szolvencia folyamatosan biztosított legyen, a kockázatok fedezetére pedig megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie.

A hitelintézetnek elegendő a szavatoló tőkére koncentrálnia, az azonnali fizetőképesség (likviditás) fenntartása másodlagos a piaci kockázatok mellett.

A Bázeli keretrendszer alapján a hitelintézeteknek kizárólag a hitelezési kockázatok ellen kell szavatoló tőkét képezniük, a piaci és működési kockázatokra nem.

A folyamatos fizetőképesség fenntartása csak a saját források (tőke) terhére kötelező, az idegen forrásokkal (betétekkel) a bank szabadon kockáztathat a magasabb profit reményében.

Ha a hitelfelvevő nem fizeti vissza a havi törlesztőrészletét.

Ha a betétesek hirtelen nagy tömegben akarják kivenni a pénzüket.

Ha a piaci árak, árfolyamok vagy kamatlábak kedvezőtlen alakulása miatt csökken a bank eszközeinek értéke.

Ha a bank munkatársai hibásan rögzítik az adatokat a rendszerbe.