A védjegyoltalom törlését csak olyan okból lehet kérni, amelyre nézve a törlést kérő fél a védjegy lajstromozási eljárásában sikertelenül felszólalt.

A lemondás csak vagy a védjegy, mint megjelölés bejelentésének időpontjára, vagy a lajstromozás időpontjára visszamenőleges hatályú lehet.

A védjegyoltalom megszűnését megállapító határozat ellen nincs helye közigazgatási úton fellebbezésnek, azonban a határozatot bíróság kérelemre megváltoztathatja.

A védjegyoltalom törlését nem lehet kérni, ha a védjegy legalább öt éve lajstromozva van.

Ha a védjegyjogosult védjegybitorlási pert indított, ezt követően a védjegybitorlási per jogerős befejezéséig az állítólagos védjegybitorló már nem kérheti a védjegy törlését.

A védjegy 10 éves oltalmi idejének lejártával, ha a védjegyjogosult nem kéri az oltalom megszüntetését, az oltalom újabb 10 évvel meghosszabbodik.

A védjegyoltalom tartama 10 év, amely legfeljebb egy alkalommal újabb 10 évre meghosszabbítható.

A védjegy (a védjegyoltalom) a következő funkciókat tölti be:

Rosszhiszemű a védjegybejelentés, ha a bejelentő tudja, vagy tudnia kellene, hogy a bejelentett megjelölés  nem rendelkezik kellő megkülönböztető jelleggel.

Védjegyoltalomban részesülhet minden megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól; és grafikailag ábrázolható. Ez felel meg ugyanis annak a követelménynek, hogy objektíven és pontosan meg lehessen határozni, hogy mi a megjelölés tárgya.

a használat (egyéb ismérvektől eltekintve) akkor tényleges, ha a piaci részesedés megtartását, vagy növelését célozza.

A feltalálói tevékenység, mint szabadalmaztatási feltétel  meglétét nem az elsőbbség napjára (tipikusan a bejelentés napjára) nézve, hanem a feltalálói tevékenység befejezésének napjára nézve kell vizsgálni.

Az újdonságvizsgálat szempontjából anterioritás, tehát újdonságrontó tény csak az elsőbbségi időpont előtt tett, és a bejelentés napja előtt már bárki számára közzétett (meghirdetett), tehát ebben az időpontban a nyilvánosság számára hozzáférhető szabadalmi bejelentés lehet.

A szabadalmaztatható találmány újdonságát nem rontja le, ha a jogi személy bejelentő egy munkavállalója, vagy a bejelentővel kutatási szerződési jogviszonyban álló személy maga hozza nyilvánosságra a szabadalmazható találmány lényegét (pl. egy bárki számára hozzáférhető, és a találmányi megoldásra nézve kellően kitanító tartalmú szakcikkben) a bejelentés (elsőbbség) napja előtt.

A feltaláló és a szabadalmas mindig szükségszerűen ugyanaz a személy.

Az "iparilag alkalmazható" szabadalmaztatási kritérium magában foglalja az ipar és a mezőgazdaság minden területét (vannak törvényi kivételek), a találmányi megoldás "objektív", azaz megismételhető (reprodukálható) jellegét.

A számítógépi programalkotás önmagában lehet szabadalmi oltalom tárgya (ez az ún. "szoftverszabadalom"). 

Együttesen létrehozott mű védelmi ideje a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év.

Közös művek esetében a 70 éves védelmi időt az elsőként elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani.

A 70 éves védelmi időt nem a szerző halálának a napjától, hanem a szerző halálát követő év első napjától kell számítani.

Több részben nyilvánosságra hozott mű esetében az első nyilvánosságra hozatal évét részenként kell számítani

a szerző nem címzett vagy meghatározatlan számú személynek tett, ingyenes, nem kizárólagos felhasználási jog engedésére tett ajánlata elfogadásával létrejött felhasználási szerződés (pl. Creative Commons)

sajtótermékben, napilapban vagy folyóiratban történő közzétételre kötött felhasználási szerződés

kézirat könyvként való kiadására vonatkozó felhasználási szerződés

szoftver és a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis nem kizárólagos felhasználására felhasználási jogot engedő felhasználási szerződés