A feltalálói tevékenység, mint szabadalmaztatási feltétel  meglétét nem az elsőbbség napjára (tipikusan a bejelentés napjára) nézve, hanem a feltalálói tevékenység befejezésének napjára nézve kell vizsgálni.

Az újdonságvizsgálat szempontjából anterioritás, tehát újdonságrontó tény csak az elsőbbségi időpont előtt tett, és a bejelentés napja előtt már bárki számára közzétett (meghirdetett), tehát ebben az időpontban a nyilvánosság számára hozzáférhető szabadalmi bejelentés lehet.

A szabadalmaztatható találmány újdonságát nem rontja le, ha a jogi személy bejelentő egy munkavállalója, vagy a bejelentővel kutatási szerződési jogviszonyban álló személy maga hozza nyilvánosságra a szabadalmazható találmány lényegét (pl. egy bárki számára hozzáférhető, és a találmányi megoldásra nézve kellően kitanító tartalmú szakcikkben) a bejelentés (elsőbbség) napja előtt.

A feltaláló és a szabadalmas mindig szükségszerűen ugyanaz a személy.

Az "iparilag alkalmazható" szabadalmaztatási kritérium magában foglalja az ipar és a mezőgazdaság minden területét (vannak törvényi kivételek), a találmányi megoldás "objektív", azaz megismételhető (reprodukálható) jellegét.

A számítógépi programalkotás önmagában lehet szabadalmi oltalom tárgya (ez az ún. "szoftverszabadalom").