Egy szokatlan feladathelyzet kezelésében Norman és Shallice (1986) elképzelése szerint a központi végrehajtó ellenőrző figyelmi rendszere játszik szerepet.

A központi végrehajtó elsődleges funkciója a hosszú távú memóriában tárolt információk előhívása.

Egy szöveg felidézése annál könnyebb, minél egyszerűbb a cloze eljárás során a hiányzó szavakat kitalálni.

Az implicit emlékezetet vizsgáló szótő-kiegészítési feladatban az amnéziás betegek emlékezeti teljesítménye a normál személyekéhez hasonló.

A perceptuális előfeszítés hatása a szemantikus feldolgozáson alapul.

A hosszú távú potenciáció gátlása a Morris-féle vizi útvesztőben mutatott tanulási teljesítmény csökkenéséhez vezet.

Ebbinghaus eredményei szerint, hogy ha egyenletesen osztjuk el a tanulással töltött időt az első napi tanulás és a második napi újratanulás között, akkor kell összességében a legkevesebb időt a tanulással töltenünk.

Pl. francia szavak tanulása esetén, a célszó saját felidézése erősebb emléknyomot eredményez, mintha a szópárt újra bemutatnák nekünk.

A tanulási szándék önmagában még nem vezet jobb tanulási teljesítményhez.

A munkamemória kapacitása előrejelzi a komplex kognitív feladatokban nyújtott teljesítményt.