A tárgyalás során a védő a perbeszéde alatt többször személyeskedő, gúnyos megjegyzéseket tesz az áldozatra és a tanúkra, megkérdőjelezve az emberi értéküket. A tanács elnöke rendre utasítja, de az ügyvéd azzal védekezik, hogy a bíró csak a "cselekmények sorrendjét" állapíthatja meg, a védekezés tartalmába és stílusába nincs joga beleszólni.

Sújthatja-e a bíró rendbírsággal az ügyvédet?

Egy nagy nyilvánosságot kapott büntetőügy tárgyalásán a hallgatóság soraiban ülők nem kiabálnak, nem zavarják a tanúkihallgatást, de egységesen olyan pólót viselnek, amelyen a vádlottat gyalázó, az emberi méltóságát súlyosan sértő felirat és kép látható. A bíró felszólítja őket a távozásra, de ők arra hivatkoznak, hogy nem zajonganak, tehát nem zavarják a tárgyalás rendjét.

Megteheti-e a bíró, hogy eltávolíttatja őket?

A vádlott a bírósági tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg, kimentési kérelmet nem terjeszt elő. A bíró dühös, és rögtön elrendeli a vádlott elővezetését a következő határnapra. A vádlott védője felszólal, és kéri a bírót, hogy tekintsen el ettől, mert a vádlottnak ez az első hiányzása, és biztosan csak elfelejtette.

Kérdés: Köteles-e a bíró először rendbírságot kiszabni, mielőtt az elővezetést elrendelné?

A vádlott a tárgyaláson folyamatosan bekiabál, sérti a szakértő méltóságát, és a bíró többszöri figyelmeztetése ellenére sem hagyja abba a rendzavarást. A bíró megelégeli a helyzetet, és kivezetteti a vádlottat a teremből, majd nélküle folytatja a tanúk meghallgatását. A bizonyítási eljárás végén a bíró rögtön a perbeszédekre térne át.

Kérdés: Szabályosan jár-e el a bíróság?

A bíróság szexuális kényszerítés bűntette miatt tárgyalja az ügyet. A sértett egy 14 éves kislány. A tárgyalás megkezdésekor a sajtó képviselői és a vádlott hozzátartozói is beülnek a tárgyalóterembe. A vádlott védője indítványozza a nyilvánosság kizárását. A bíró az indítványnak helyt ad, és elrendeli a zárt tárgyalást, amelyre a hallgatóságot kiterelték. A tárgyalás során a bíróság meghallgatja a sértett kiskorút, valamint szakértőket. A tárgyalás végén az ítélet kihirdetésére a bíró ismét beengedi a sajtót és a hozzátartozókat a tárgyalóterembe, és ott hirdeti ki az ítéletet.

1. Kérdés: Jogos volt-e a nyilvánosság kizárása a sértett kora miatt?
2. Kérdés: Szabályosan járt-e el a bíró az ítélet kihirdetésekor?

A tettazonosság azt jelenti, hogy a vádnak a konkrét bcs. minősítése szempontjából releváns tényeket tartalmaznia kell.

A cselekmény tényállása a Btk. szerinti minősítést jelenti

Melyik NEM tartozik a vád kötelező tartalmi feltételei közé?