2. esettanulmány: „Az új részlegvezető”

Egy vállalatnál új részlegvezetőt neveznek ki. Korábban ugyanaz a személy kollégaként barátságos, segítőkész és visszafogott volt. Miután vezető lett, viselkedése látványosan megváltozott: gyakran utasít, kevésbé hallgatja meg a beosztottakat, és a hibákért nyilvánosan felelősségre vonja őket. A munkatársak szerint „elszállt vele a hatalom”.

A vezető úgy érzi, hogy csak a szerepének megfelelően viselkedik, mert a felsővezetés gyors eredményeket vár tőle. A részlegen romlik a hangulat, csökken a bizalom, és több dolgozó jelezte, hogy másik osztályra szeretne átmenni. Ugyanakkor a részleg rövid távú teljesítménymutatói javulnak.

Kérdések az esettanulmányhoz

1. Hogyan magyarázható a vezető viselkedésváltozása a személyiség, szerep és hatalom összefüggéseivel?
2. Milyen konfliktus figyelhető meg a vezető személyes énképe és szociális énje között?
3. Rövid távon javuló teljesítmény mellett milyen hosszú távú szervezeti kockázatok jelenhetnek meg ebben a helyzetben?

1. esettanulmány: „A gyorsan összeállított projektcsapat”

Egy közepes méretű vállalat új online értékesítési rendszert szeretne bevezetni. A vezetőség gyorsan létrehoz egy hatfős projektcsapatot. A csapatban van egy nagyon kreatív munkatárs, aki folyamatosan új ötleteket hoz, de gyakran nem foglalkozik a részletekkel. Egy másik tag precíz, minden hibát észrevesz, de sokszor lassítja a munkát, mert nehezen engedi el a kisebb problémákat. A projektvezető nyugodt, igyekszik mindenkit meghallgatni, de nem mindig elég határozott. Van egy dinamikus tag is, aki gyors döntéseket akar, de türelmetlen és gyakran konfliktusba kerül másokkal.

A projekt első hónapja után a csapat teljesítménye elmarad a várttól. A tagok sokat vitatkoznak, a határidők csúsznak, és nem világos, ki milyen döntésért felelős. A vezetőség szerint „rossz embereket választottak”, a projektvezető szerint viszont a szerepek és normák nincsenek tisztázva.

Kérdések az esettanulmányhoz

1. Azonosítson legalább három Belbin-féle csapatszerepet az esetben, és indokolja választását.
2. Mi okozhatja a csapat gyenge teljesítményét: az egyéni képességek hiánya, a személyiségbeli különbségek, a csoportnormák hiánya vagy a szerepek tisztázatlansága? Válaszát indokolja.
3. Milyen vezetői beavatkozásokkal lehetne javítani a csapatkohéziót és a projekt hatékonyságát?

Fejtse ki, hogyan befolyásolják az egyén képességei és személyisége a munkateljesítményt. Mutassa be a képességek szervezeti megközelítését, a képességmérés lehetőségeit és korlátait, valamint a személyiség és a kompetenciák kapcsolatát.

A válaszban elvárt elemek:

• a képesség, adottság, rátermettség és hajlam fogalmainak elkülönítése;
• a képességfejlesztés szervezeti és társadalmi jelentősége;
• a szervezeti kiválasztás logikája: szükséges képességek meghatározása, mérés, teljesítmény-előrejelzés;
• a tesztek szerepe és korlátai;
• a személyiség viszonylag stabil tulajdonságok összességeként való értelmezése;
• a Big Five vonásfaktorok és a munkateljesítmény közötti kapcsolat;
• a munkaköri elvárások, kompetenciák és szituációs elemek szerepe.

Mutassa be, hogyan illeszkedik az egyén a szervezeti magatartás elemzési szintjei közé. Térjen ki az egyén, a csoport, a szervezet és a környezet kapcsolatára, valamint arra, hogy az „alulnézeti” és a „felülnézeti” megközelítés milyen eltérő hangsúlyokat eredményez.

A válaszban elvárt elemek:

• az egyén, csoport, szervezet és környezet mint elemzési szintek bemutatása;
• az egyéni szintű változók ismertetése: képességek, személyiség, hiedelmek, értékek, észlelés, döntés, motiváció;
• az alulnézeti megközelítés magyarázata: az egyén és csoport elvárásai a szervezettel szemben;
• a felülnézeti megközelítés magyarázata: a szervezeti és környezeti elvárások az egyénnel és csoporttal szemben;
• példák arra, hogyan befolyásolhatja egy szervezeti változás az egyén viselkedését.