Személyeskedni kezdek.

Nyugodtan jelzem, hogy szeretném befejezni a gondolatomat, majd meghallgatom őt is. 

Még hangosabban beszélek, hogy túlharsogjam.

„Veled lehetetlen beszélni.”

„Amikor félbeszakítasz, nehezen tudom befejezni a gondolatomat.” 

„Te mindig mindent elrontasz.”

A megoldás felelősségét annak kell átvennie, aki tapasztaltabb, a hibázó félnek pedig háttérben kell maradnia.

A megnyugtatás célja, hogy a hibázó később könnyebben elfogadja a vele szembeni számonkérést.

A kapcsolat megóvása érdekében a hibát érdemes jelentéktelennek tekinteni, és mielőbb túllépni rajta.

A hiba következményeit úgy is lehet kezelni, hogy közben nem minősítjük a hibázó személyét.

Ha a történtekben egyetértenek, akkor a nézeteltérés oka az, hogy valamelyikük nem akarja elfogadni a másik igazát.

Mivel a munkatársra irányul az ellenőrzés, az ő megélése dönti el, hogy a vezető viselkedése támogatás vagy beavatkozás.

Ugyanazokból a tényekből más mozzanatokat emelhetnek ki, és eltérő jelentést adhatnak nekik.

A vezető szándékának tisztázása eldönti, melyikük értelmezése felel meg a helyzetnek.

Az eltérő szakmai háttér miatt különbözőképpen értelmezik a pozícióhoz kapcsolódó feladatokat és felelősségeket.

A szakmai tapasztalatuk különbsége egymással összeegyeztethetetlen vezetői értékeket és normákat eredményez.

Elsősorban a kiválasztás szempontjairól hiányoznak információik, ezért érdekeiket egymással összeegyeztethetetlennek észlelik.

Azonos típusú célt követnek, de az adott feltételek között az egyikük céljának megvalósulása kizárja a másikét.

Az egyes közegekben különálló mintákat tanulunk, ezért a baráti konfliktusok tapasztalatai a családi vitákban kevéssé számítanak.

A konfliktuskezelést elsősorban tudatos képzéssel tanuljuk, a hétköznapi tapasztalatok a tanultak gyakorlását szolgálják.

A családban kialakult mintákat később alkalmazzuk, az új kapcsolatok főként a helyzetek felismerését segítik.

A családi minták mellett a baráti, iskolai és munkahelyi tapasztalatok is alakítják, hogyan kezeljük a nézeteltéréseket.

Több lehetséges megoldás összegyűjtését és mérlegelését. 

A tárgyalás azonnali lezárását.

Egyetlen megoldás erőltetését.