1984-ben

a teletext (képújság) nagy újdonság volt (bizonyos értelemben a webes böngészés

előfutára), ezért a technika iránt érdeklődő felhasználók számára a távirányító

gazdag funkcionalitását sugalló sok gomb megléte pozitív felhasználói élményt

jelentett.

A

téglatest formánál lehetne kézbesimulóbb (például azért, hogy könnyebb legyen

jó irányba tartva kézbe venni a távirányítót); de az, hogy nem teljesen

kézbesimuló, az nem nagy baj, mert a távirányító tartásától nem lesz senkinek

sem bütykös a keze.

A sok

egyforma méretű, egyenletes rendben elhelyezett gomb a felhasználók jelentős

része (elsősorban a műszaki dolgoktól idegengedők) számára ijesztő volt, ami

negatív felhasználói élményt okozott.

Az, hogy

a hangerő plusz-mínusz, a fényerő plusz-mínusz, a kontraszt plusz-mínusz és

színtelítettség plusz-mínusz gombok azonos logika szerint, egymás mellett sorakoznak,

az jó, hiszen a tipikus felhasználó így könnyen megtalálja és használja ezeket

a funkciókat.

Az ábra

azt is illusztrálja, hogy alacsony színmélység alkalmazása esetén nem érdemes

színátmenetes hátteret alkalmazni, mert a folyamatosnak szánt átmenet zavaróan

csíkosnak látszódhat.

Az, hogy a

legtöbb monitorokon nem egyszerűen lépcsőzetesnek tűnik a világosság-árnyalat

változása, hanem hullámzónak (azaz a téglalapok nem homogén árnyalatúnak

tűnnek), az a monitor képességeiből adódó jellegzetes hiba.

Az, hogy

élesen kirajzolódnak a téglalapok közti határvonalak, azt jelenti, hogy a

szomszédos téglalapok fénysűrűség-értékei jobban eltérnek, mint a Weber-elvnél

említett legkisebb észrevehető különbségek.

Az ábra

azt is illusztrálja, hogy, ha a látórendszerünk kontrasztot talál, akkor azt

felerősíti: a kontrasztvonal melletti világos pontokat még világosabbnak, a

sötét pontokat még sötétebbnek „hazudja”.

Az asztalt el kellene fordítani, hogy a fény ne okozzon tükröződést a laptop képernyőjén.

A jobb oldali széket magasabbra kellene állítani, hogy a képen látható dolgozónak megfelelő legyen a beállítás.

A székeket hiába cserélnénk görgős székekre, a dinamikus ülés akkor se valósulna meg.

A szék karfáit állíthatóra kellene cserélni.

A szék

magassága állítható legyen

Változtassunk

gyakran helyzetet a székben.

A

munkaszék dinamikusan alkalmazkodjon (pl. magasságában) a felhasználó

igényeihez.

A szék

rugózása igazodjon a felhasználó súlyához.

…az

áramütés érzetfüggvénye, amely azt fejezi ki, hogy – mivel a kitevő egynél

jóval kisebb – csak kevésbé nő az érzéklet erőssége a testre kapcsolt villamos

feszültséggel.

…a világosságérzékelés érzetfüggvénye,

amelyben B jelenti az érzékelés erősségét; azt fejezi ki, hogy az emberi

látórendszer a túlságosan gyenge ingerek hatását felerősíti, a túlságosan erős

ingerekét pedig legyengíti.

…kitevőjében

szereplő 0,4-es érték egy Weber tört.

…a

hosszúságbecslés érzetfüggvénye, amely azt fejezi ki, hogy – mivel a kitevő

egynél kisebb – az érzékelt hosszúság a tényleges hosszúság függvényében

csökken.

Az

asztallapokat le matt felületűre kellene cserélni.

Az

asztalokat el kellene fordítani 90 fokkal.

Állítható árnyékolót kellene az ablakra szerelni.

A padlót világosabb színű burkolatra kellene cserélni.

Ez az öblös háttámla a derék megtartása helyett pupos testtartásra késztet.

A műbőr nem szellőzik, ezért nem ideális választás

A kartámla nem állítható, ezért a hasznossága nem egyértelmű.

A fejtámla az irodaszék fontos része, mert a nyak terhelését csökkenteni kell.

Ülésmagasság

IQ

Optimális

látási zóna

Elérési

tartomány

Az asztalt közvetlenül az ablak alá helyezném, hosszabbik élét nekitolva a falnak.

Az asztal maradna ahol van, de a másik oldalára helyezném a széket.

Az asztalt a velünk szembe lévő (faliképes) falhoz tolnám az ablakhoz közeli sarokba és szembe ülnék a fallal.

Az asztalt a bal oldali falhoz tolnám a rövidebbik élével, és a festmények felőli oldalára ülnék.

hőmérséklet

légmozgás

páratartalom

légnyomás