Looking for Büntetőeljárás-jog 1. (RBÜEB11) Elmélet (RT_AN2_BULD+GDNY_G) 2024/25/2 test answers and solutions? Browse our comprehensive collection of verified answers for Büntetőeljárás-jog 1. (RBÜEB11) Elmélet (RT_AN2_BULD+GDNY_G) 2024/25/2 at moodle.uni-nke.hu.
Get instant access to accurate answers and detailed explanations for your course questions. Our community-driven platform helps students succeed!
Nem értékelhető bizonyítékként az olyan bizonyítási eszközből származó tény, amelyet a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság meg nem engedett módon vagy a résztvevők büntetőeljárási jogainak sérelmével szerzett meg.
A bíróság a bizonyítékokat összességükben szabadon értékeli, a bizonyítás eredményét az így kialakult meggyőződése szerint állapítja meg. Az ügyészség és a nyomozó hatóság erre a funkciómegoszlás miatt nem jogosult.
A bíróság esetén kötelezheti a médiatartalom-szolgáltatót, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyt a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétének felfedésére, ha
a) három évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény
b) felderítése érdekében az információt átadó személy kilétének ismerete nélkülözhetetlen,
c) az ettől várható bizonyíték mással nem pótolható, és
d) a bűncselekmény
felderítéséhez fűződő érdek − különösen a bűncselekmény tárgyi súlyára
tekintettel − kiemelkedő, amely az információforrás titokban maradásához fűződő
érdeket egyértelműen meghaladja.
A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az érintett személlyel történő kapcsolatba kerüléstől kezdődően csak az érintett indítványára vizsgálja, hogy különleges bánásmódot igénylő személynek minősül-e.
A különösen védett tanú jogintézménye esetében a különleges bánásmódot igénylő személyek (köztük elsősorban a tanúk, de mások esetében is) is sor kerülhet az elrendelésére. Ez gyakorlatilag a tanú biztonságát szolgáló folyamatos felügyelet.
Válassza ki a helytelen választ! (különösen védett tanú)
A minősített adat felhasználása során a büntetőeljárásban részt vevő személy rendelkezési jogosultsága kiterjed a minősített adat
a) birtokban tartására,
b) jogai gyakorlása, kötelezettsége teljesítése vagy feladata végrehajtása érdekében történő feldolgozására,
c) a minősítés megismétlésére,
d) a minősített adat birtokban tartására,
e) a minősített adat másolására, sokszorosítására,
f) kivonat készítésére,
g) a minősített adat fordítására,
h) a minősített adat szerven belüli átadására,
i) a minősített adat szerven kívülre történő továbbítására, szállítására.
A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárás ügyiratainak megismerését az ügyirat, valamint a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság által az ügyiratról készített kivonat vagy másolat kézbesítésével is biztosíthatja.
A természetes személy sértett és a tanú különleges bánásmódot igénylő személynek minősül, ha a személyes jellemzői vagy az eljárás tárgyát képező bűncselekmény jellege és körülményei alapján
a) a megértésben, a megértetésben,
b) az e törvényben meghatározott jogok gyakorlásában vagy kötelezettségek teljesítésében, vagy
c) a büntetőeljárásban való hatékony részvételében akadályozott.
Get Unlimited Answers To Exam Questions - Install Crowdly Extension Now!