Az elsőfokú bíróság tévedett, amikor polgári jogi igény címén elbírálta a K. K. által bejelentett igényt és a vádlottat kártérítés címén marasztalta.

Az elsőfokú bíróság nem tévedett, amikor polgári jogi igény címén elbírálta a K. K. által bejelentett igényt és a vádlottat kártérítés címén marasztalta.

Bár polgári jogi igény alapjának minösül a követelés, de azt nem lehet érvényesíteni, így nem tévedett az elsőfokú bíróság.

Mivel a sértett is aktív vesztegető volt, így valójában nem szenvedett kárt, ettől függetlenül magánfélnek minősül.

Ilyen esetben az államnak kell megtéríteni a kárt és nem a terheltnek, így helytelenül döntött az elsőfokú bíróság.

A.

a terhelt részvételével

felismerésre bemutatást tartanak.

ha a terhelt azt kéri

a terhelt valamilyen

fogyatékosságban szenved.

bűncselekményre a törvény 5 évi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést

rendel.

a bűncselekményre a törvény 3 évi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést

rendel

A bíróság csak abban az eseteben adhatna helyt a védői indítványnak, ha a szakértő nem készítette volna el a szakvéleményt.

A védőnek nincs joga eljárási szabálysértésre hivatkozni.

Az a lényeg, hogy eltudja-e végezni a szakértői feladatot, és nem az, hogy szerepel-e a szakértői névjegyzékben, ettől függetlenül új szakértő kirendelése indokolt.

A bíróság helyt fog adni a védői indítványnak, mert az indokolt és helyes.

A bíróság nem adhat helyt, mert nem történt eljárási szabálysértés.

A terheltnek joga van, hogy azonnal megismerje a szakvélemény tartalmát miután az elkészült, így a hatóság megsértette a jogait.

A szakértőnek közvetlenül kell megküldeni a szakvéleményt a terheltnek, így a nyomozó hatóság ne sértett terhelti jogokat.

Alapvető jogait sértette meg a gyanúsítottnak, mert nem rendelhetett volna ki szakértőt a hatóság az ő engedélye nélkül.

Helyesen járt el a hatóság, mert nem kötelessége a gyanúsított értesítése.

A szakvéleményt csak a nyomozás végén kell a gyanúsított rendelkezésére bocsájtani, így nem sértett jogot a hatóság