A minősített adat

felhasználása során a büntetőeljárásban részt vevő személy rendelkezési

jogosultsága kiterjed a minősített adat

a) birtokban tartására,

b) 

jogai gyakorlása,

kötelezettsége teljesítése vagy feladata végrehajtása érdekében történő

feldolgozására,

c) 

a minősítés

megismétlésére,

d) 

a minősített adat

birtokban tartására,

e) 

a minősített adat

másolására, sokszorosítására,

f) kivonat készítésére,

g) 

a minősített adat

fordítására,

h) 

a minősített adat

szerven belüli átadására,

i) 

a minősített adat

szerven kívülre történő továbbítására, szállítására.

A bíróság, az

ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárás ügyiratainak megismerését az ügyirat, valamint a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság által

az ügyiratról készített kivonat vagy másolat kézbesítésével is biztosíthatja.

A természetes személy

sértett és a tanú különleges bánásmódot igénylő személynek minősül, ha a

személyes jellemzői vagy az eljárás tárgyát képező bűncselekmény jellege és

körülményei alapján

a) 

a megértésben, a

megértetésben,

b) 

az e törvényben

meghatározott jogok gyakorlásában vagy kötelezettségek teljesítésében, vagy

c) 

a büntetőeljárásban

való hatékony részvételében akadályozott.

Válassza ki a helyes állítás(oka)t!

A megismerés joga nem korlátozható.

A különösen védetté nyilvánítás nem szüntethető meg, ha egyszer elrendelték.

Válassza ki a helytelen állítást!

( a rossz válasz pontlevonással jár!!!

Szerepel-e a törvényben? 

A nyomozó hatóság egyszerűen és

közérthetően fogalmaz.

Válassza ki a helyes állítást/állításokat!

A személyi védelem háttérnormája a büntetőeljárásban

részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001.

évi LXXXV. törvény.

Ennek legfontosabb rendelkezése, hogy a Védelmi

Program keretében a büntetőeljárás során, vagy annak befejezése után

megállapodást kötnek kiemelkedő súlyú

bűncselekménnyel összefüggő büntetőeljárásban részt vevő, a hatósággal

együttműködő személlyel

·        

·        

·        

·