tárgyi bizonyítási eszköz

terhelt vallomása

tanúvallomás

szemle

a terhelt hozzátartozója

a médiatartalom-szolgáltató

a védő arról, amiről védőként szerzett tudomást, vagy amit a terhelttel védői minőségében közölt

akitől a testi vagy szellemi állapota miatt nyilvánvalóan nem várható helyes vallomás

a terhelt hozzátartozója

aki magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná

a minősített adatról az, aki a titoktartási kötelezettség alól nem kapott

felmentést

az ügyvéd arról, amiről ügyvédként szerzett tudomást, vagy amit a

terhelttel ügyvédi minőségében közölt

A különösen védett tanúra

vonatkozó előírások – jóllehet szorosan

a tanúvallomáshoz – mint az egyik

személyi bizonyítási eszközhöz kapcsolódnak - a törvény különleges bánásmódra vonatkozó

szabályai között szerepelnek.

A vádemelést megelőzően az ilyen tanú

részvételével zajló eljárási cselekményen (a cselekménnyel szükségképpen

érintett személyen kívül) kizárólag az ügyész, a nyomozó hatóság tagja, a

jegyzőkönyvvezető, a tanú segítője, indokolt esetben a szakértő és a

szaktanácsadó lehet jelen.

Az intézmény lényege, hogy az ilyen tanú fizikai

jelenléte a terhelt

és a védő részvételével zajló eljárási cselekményeken vagy teljesen hiányzik (a terhelt és a védő

csak a tanú részvételével

zajló eljárási cselekményekről készült jegyzőkönyv kivonatát ismerheti meg),

vagy – kivételesen, ha, ez nem jár a felfedés veszélyével - csak

telekommunikációs eszköz alkalmazásával kapcsolódik a bizonyításhoz.

Általában a különleges bánásmódot igénylő személyek (köztük

elsősorban a tanúk,

de mások esetében is) kerülhet sor az elrendelésére. Ez valójában a tanú biztonságát szolgáló folyamatos őrzés.