A személy elleni erőszakos bűncselekmény sértettje indítványozhatja, hogy a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság hívja fel a terheltet arra, hogy tartózkodjon a sértett a magánéletébe, illetve a mindennapi életvitelébe való önkényes beavatkozástól. A személy elleni erőszakos bűncselekmény sértettje ezt az indítványát a nyomozás során a gyanúsítotti kihallgatást megelőzően is előterjesztheti, azonban az indítványt csak a gyanúsított kihallgatásakor bírálják el és utána dönt a hatóság arról, hogy hozzon-e határozatot erről. 

A becsületsértés és a rágalmazás magánvádra üldözendő abban az esetben is, ha bíró, ügyész, rendvédelmi szerv tagjának vagy polgári nemzetbiztonsági szolgálat tagjának sérelmére, annak hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt követik el.

A sértett jogosult arra, hogy kérelmére tájékoztassák az őt érintő bűncselekménnyel összefüggésben a terhelt őrizetbe vételéről tájékoztassak.

A büntetőeljárásban polgári jogi igényként az a a) kártérítésre, vagy b) dolog kiadására vagy pénz fizetésére c) az eredeti állapot helyreállítására irányuló követelés érvényesíthető, amely a vád tárgyává tett cselekménnyel összefüggésben keletkezett, ebbe a körbe kell sorolnunk az elmaradt vagyoni előnyt is, amely csupán közigazgatási hatósági eljárásban biztosítható.

A sértett jogosult arra, hogy magánvádlóként, pótmagánvádlóként fellépjen

A bíró a vele szemben felmerült kizárási okot, a tanács elnöke a tanács tagjával szemben felmerült és a tudomására jutott kizárási okot köteles a bíróság elnökének haladéktalanul bejelenteni.

A kizárás iránti bejelentést indokolni és a kizárási ok fennállását valószínűsíteni kell.

Ha a kizárás igazgatási ügykörben nem intézhető el, a bíró kizárása tárgyában a bíróság elnöke az ügyiratok alapján határoz.

Ha a bíró a rá vonatkozó kizárási okot maga jelentette be, vagy a más által bejelentett kizárási ok fennálltát elismeri, a bíróság elnöke intézkedik másik bíró kijelölése iránt. Ebben az esetben a kizárásról nem kell külön határozatot hozni.