A jogi segítségnyújtásról szóló törvény alapján a terhelt, sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt kérelmezheti a pártfogó ügyvédi képviseletet.

A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a terheltet a büntetőeljárásban történő részvételének kezdetekor a jogairól tájékoztatja és a kötelezettségeire figyelmezteti. A tájékoztatás kiterjed arra, hogy költségkedvezmény iránti kérelmet nyújthat be, annak feltételeire, valamint az anyanyelv használatához való jogra is.

"A büntetőeljárásban mindenki számára biztosítani kell a szabadsághoz és személyi biztonsághoz és az emberi méltósághoz fűződő jogot."

A bíróságnak, az  ügyészségnek és a nyomozó hatóságnak a büntetőeljárásban nem kell figyelembe venni a polgári, a közigazgatási, a szabálysértési, a fegyelmi vagy más eljárásban hozott határozatot, illetve az abban megállapított tényállást.

Az elsőfokú bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el, ha az egyesbíró az ügyet a bíróság tanácsa elé utalta. A bíróság tanácsa elé utalt ügyben később egyesbíró nem járhat el.

A büntetőeljárásban nem sértett az alábbi személy:

(rossz válasz pontlevonással jár!)

A Rendőrség nyomozó hatóságának hatáskörét és illetékességét melyik norma határozza meg?

(rossz válasz pontlevonással jár!)

A terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy törvényes képviselője a büntetőeljárásban segítőként vesz részt, a jelenléti, észrevételezési, felvilágosítás-kérési, indítványtételi, ügyirat-megismerési, valamint jogorvoslati jogára a sértett jogai irányadók.

A sértett jogosult arra, hogy