A büntetőeljárásban részt vevő személyek

büntetőeljárási cselekvőképességét, vala­mint a törvényes képviselőnek és a

támogatónak ezt a minőségét, ha ezek iránt kétség merül fel, a bíróság, az

ügyészség, illetve a nyomozó hatóság az eljárás bármely szakában hivatalból

vizsgálja.

Válassza ki a helytelen állítást! (a kérdés minuszos!)

A terhelt helyett az általa vagy a törvényes képviselője által meghatalmazott képviselő eljárhat például a az ügyiratról készített kivonat vagy másolat átvételénél.

Az ügyészség felügyeleti jogkörében:

• eljárási cselekmény elvégzését megtilthatja
• a megállapított törvénysértés orvoslására a nyomozó hatóságot felhívja,
• a Be. törvényben meghatározott esetekben eljárási cselekmény elvégzését vagy határozat meghozatalát engedélyezheti
• eljárási cselekmény elvégzését vagy határozat meghozatalát előzetes jóváhagyáshoz kötheti.

A jogi segítségnyújtásról szóló törvény alapján a terhelt, sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt kérelmezheti a pártfogó ügyvédi képviseletet.

A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a terheltet a büntetőeljárásban történő részvételének kezdetekor a jogairól tájékoztatja és a kötelezettségeire figyelmezteti. A tájékoztatás kiterjed arra, hogy költségkedvezmény iránti kérelmet nyújthat be, annak feltételeire, valamint az anyanyelv használatához való jogra is.

"A büntetőeljárásban mindenki számára biztosítani kell a szabadsághoz és személyi biztonsághoz és az emberi méltósághoz fűződő jogot."

A bíróságnak, az  ügyészségnek és a nyomozó hatóságnak a büntetőeljárásban nem kell figyelembe venni a polgári, a közigazgatási, a szabálysértési, a fegyelmi vagy más eljárásban hozott határozatot, illetve az abban megállapított tényállást.

Az elsőfokú bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el, ha az egyesbíró az ügyet a bíróság tanácsa elé utalta. A bíróság tanácsa elé utalt ügyben később egyesbíró nem járhat el.

A büntetőeljárásban nem sértett az alábbi személy:

(rossz válasz pontlevonással jár!)